A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „Globális bérjelentés 2012/13: Bérek és igazságos növekedés” című elemzése szerint a béreknek a világ összes országának adataiból számított átlagos 1,2 %-os növekedése messze elmaradt a válság előtti szinttől. A nemzeti jövedelem elosztásában a munkajövedelmek részesedése csökkent.
A médiának köszönhetően a válság az élet szinte minden területén megjelent – akár valósan, akár képzelten – hajlamosak vagyunk minden jelenséget a válságnak betudni. Számos kutatás bebizonyította már, hogy melyek azok a területek, melyekre hatással vannak a kulturális tényezők. De mennyire befolyásolják pénzügyi döntéseinket tudatos vagy tudatalatti beidegződések?
Évtizedekkel ezelőtt, amikor pályakezdőként a munkagazdaságtan szakterületére keveredtem, az első főnökömtől, Pongrácz Lászlótól tanultam meg: az nem szakmai elemzés, ha valaki ismerteti, hogy valamely táblázatban összesített bérstatisztikai adatok „mennyit mutatnak”. Ezt a „civilek” is meg tudják állapítani, ha jobb dolguk nem lévén statisztikákat böngésznek. A profi elemzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a számok „miért mutatnak éppen annyit, amennyit mutatnak”. Ehhez viszont sok szakmai dologgal kell tisztában lenni.
HR-es körökben nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy a kompenzáció és egyes elemei milyen szerepet játszanak a dolgozói motivációban. Kiment a divatból a „kis pénz – kis foci” szemlélet? Igaz, hogy egy rosszul tervezett bonusz program életveszélyes is lehet? Cikkünk néhány hazai pillanatfelvételt villant fel, némi brit kétkedéssel keretezve.
Ösztönző vagy megtartó?
Noha az 1990-es évek első felében felbomlott a közgazdász társadalom több évtizeden át örökéletűnek vélt konszenzusa a minimálbér-emelés negatív foglalkoztatási hatásáról, abban azért továbbra is egyetértés van, hogy a túlságosan magas minimálbér foglalkoztatáscsökkentő hatású.
Bizonyára mindenkivel megtörtént már, hogy elbizonytalanodott, amikor egy gyakran használt fogalomnak a tartalmát hirtelen meg kellet volna határozni. A munka világában (ahol sokunk nap, mint nap megfordul) ilyen fogalom lehet például az átlagkereset. A szerző arra tett kísérletet, hogy egyszerű stílusban bemutassa a statisztikai átlagkeresetet.
A munkaerőpiac és az egyenlő bérezés elvének ellentmondásai
A hazai munkaerőpiacot nagy területi eltérések jellemzik. Vonatkozik ez a munkaerő szerkezetére, a szakképzett munkaerő jelenlétére, a munkanélküliség nagyságára. Ez nyilvánvalóan, ha úgy tetszik, értelemszerűen megmutatkozik a bérszínvonalban is.
A KERESET
A hazai bérszínvonalnak a fejlett országoktól való elmaradása gyakori beszédtéma. Az Európai Unió országai közül Bulgáriát, Romániát egyértelműen, a balti államokat már sokkal kevésbé egyértelműen, de még megelőzzük. Csehország, Szlovénia és Lengyelország a volt keleti blokkból már előttünk járnak. A közelmúltban kisebb sokk érte az újságolvasókat, amikor kiderült: Szlovákia is utolért minket ebben a tekintetben.