A munkaerőpiac kettős kötődésű, igencsak ellentmondásos kategória, mert a gazdasági és társadalmi elvárásoknak egyaránt meg kell felelnie. A munkajövedelmek kapcsán is több szereplő és sokféle szempont jelenik meg: ezért mindegyiknek el kell fogadnia azt, hogy vannak másféle kritériumok is. A jövedelempolitika kapja azt a kritikus és nehéz feladatot, hogy ezt az egyeztetést elvégezze.
A munkavégzés során nyújtott teljesítmény kölcsönös összefüggésben van a munka díjazásával. Bár a különböző ösztönzés-menedzsment elméletek alapján a munkavállaló teljesítménye főképp a változó bér (jutalom, prémium, bónusz, nyereségrészesedés stb.) alkalmazásával befolyásolható, e cikkben a személyi alapbér – mint a munkabér központi eleme – és a teljesítmény kapcsolatát vizsgáljuk.
A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszéke immáron másfél évtizede követi nyomon a pályakezdés előtt álló gazdálkodási szakos hallgatók motivációs struktúráját. Az eltelt idő alatt felvett adatokból megannyi érdekes tendencia bontakozik ki, melyek megismerése aligha érdektelen a HR-szakemberek számára. A szerzők bemutatják azt a motivácós elméletet, amelyen a felmérésük alapul, majd pedig a kutatás legérdekesebb eredményeit ismertetik, végül egy kis nemzetközi kitekintést is tesznek.
Napjainkban, a médiában, a közintézmények falain belül, a közszféra vezetőinek körében, az alkalmazottak egymás közötti beszélgetéseiben vissza-visszatérő téma a teljesítmények értékelése, ösztönzése. Ebben az átalakuló, változó periódusban jelen cikk körképet kíván nyújtani arról, hogy a versenyszférán kívül milyen módon próbálják a vezetők motiválni alkalmazottjaikat, ezáltal „kihasználni” és fejleszteni képességeiket.
A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszéke immáron másfél évtizede követi nyomon a pályakezdés előtt álló gazdálkodási szakos hallgatók motivációs struktúráját. Az eltelt idő alatt felvett adatokból megannyi érdekes tendencia bontakozik ki, melyek megismerése aligha érdektelen a HR-szakemberek számára. Cikkünkben bemutatjuk azt a motivácós elméletet, amelyen a felmérésünk alapul, majd pedig a kutatás legérdekesebb eredményeit ismertetjük, végül egy kis nemzetközi kitekintést is teszünk.
A bónusz gyakran a vezetői kompenzációs csomag részeként szerepel, de egyre többször találkozhatunk vele a teljes munkavállalói körre kiterjesztett formában, a teljesítményorientált szervezeti kultúra támogatása és a dolgozói elkötelezettség erősítése érdekében. Egyúttal a rendszer rugalmasabbá teszi a jövedelemkiáramlást, mivel nem automatikus elemként épül be a kompenzációba. A cikk pontosítja, hogy mit is értünk bónusz alatt a gyakorlatban. Majd áttekinti, hogy milyen fő elvárások fogalmazhatóak meg egy bónuszrendszerrel kapcsolatban.
A MOTIVÁCIÓ
Folyóiratunk tavaszi számában igyekeztünk a publikációk egy részét a munkavállalók motiválása, az ösztönzés, és ehhez szorosan kapcsolódva, a szűken vett bérezés témaköréből összeválogatni. Könyvtárnyi szakirodalom jelent meg e témakörökben, és a képzeletbeli könyvtárban a magyar nyelvű művek is tekintélyes számban fordulnak elő.