Természetesen nem tekinthető a demokrácia fokmérőjének, hogy a parlamenti képviselők között milyen arányban találhatók nők (Ruanda vezeti ebben a tekintetben a világrangsort), de a munka világa felé azért egyértelmű üzenetet hordoz a törvényhozó testület nemenkénti diverzitása. Például az is, hogy a magyar Országgyűlés a női képviselők arányát tekintve Európában a sereghajtók közé tartozik. Az egyetemi tanár  szerző az idei parlamenti választás adatainak elemzésével tükröt tart a hazai pártok és választók elé.

A tanulmány célja, hogy jobban megértsük a nők munkaerő-piaci viselkedését, különös tekintettel a gyermekvállalás időszakára, illetve a munkába való visszatérésről szóló döntésre. Az ismertetett kutatás többféle módszertani eszközt és forrást felhasználva járja körül, és veti elemzés alá a vizsgált kérdést. Mindezzel elsősorban a munkaadók számára szeretne támpontot nyújtani abban, hogy mennyi ideig kell nélkülözniük a nőket gyermekük születését követően.

A munkaerőpiac egyik legmarkánsabb jellegzetessége az ágazatok, foglalkozások, munkakörök nemek szerinti elkülönülése (szegregációja), amely a női foglalkoztatás megjelenésétől napjainkig a világ minden országára jellemző. A tanulmány széles nemzetközi kitekintéssel elemzi a jelenség jellemzőit, feltárja okait, és a szakirodalomban újszerű megközelítéssel mutatja be gazdasági és társadalmi hatásait.