Munkaerőhelyzet, foglalkoztatáspolitika

A válság első éve, annak kezelése a foglalkoztatási mutatók tükrében

 A tanulmány a foglalkoztatási mutatókon keresztül kívánja bemutatni a válság 2009. év végéig terjedő szakaszát. Némi kitekintést nyújt az Európai Unió tagállamaiban kialakult helyzetre, természetesen Magyarországra fókuszálva a munkaerő-felmérések eredményein keresztül.

Az Európai Unió jelenlegi elnökségi triójának munkaügyi feladatai

A cikkaz Európai Unió a keletkezésekor aktuális elnökségi triójának munkaügyi feladatait, azok teljesülését, és további céljait mutatja be. Az írás számára kiváló alkalmat adott két rendezvény, melyet 2010 nyarának elején e témában tartottak. A szerző megállapítja, hogy az elnökségi trió minden tagja felismerte, hogy ma az Európai Unió számára a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb cél. A válság most még komoly veszélyeket hordoz magában.

Regionális különbségek a hazai munkaerőpiacon

Az utóbbi évek kedvezőtlen világgazdasági folyamatai Magyarország munkaerő-piacára is jelentős kihatással voltak. A gazdasági válság a hazai munkaerőpiacon már korábban is meglévő regionális fejlettségbeli különbségeket még élesebben felszínre hozta. Európai Uniós összehasonlításban a hazai régiók helyzete az átlagkeresetek, a foglalkoztatás, valamint a munkanélküliség tekintetében is tovább romlott.

Ukrán állampolgárok foglalkoztatási jellemzői Magyarországon - különös tekintettel az Észak-alföldi régióra

Magyarországon a távlatosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozásának egyik lehetséges módja a külföldi munkavállalóktól és a bevándorlóktól várható. A külföldi állampolgárok hazai munkavállalási jellemzőinek ismerete lehetőséget ad arra, hogy olyan körülményeket biztosítsanak hazánkban a külföldi munkavállalók részére, amely lehetővé teszi a társadalomba való beilleszkedésüket és a tevékenységük hatékonyságának növelését.

A napi ingázás munkaerő-piaci szerepe

A magyar népesség alacsony mobilitásáról kialakult kép közmondásos, de nem teljesen helytálló. A napi ingázás formájában megjelenő mobilitás – a kedvezőtlen közlekedési viszonyok ellenére - arányaiban növekvő trendet mutat az elmúlt 25-30 évben. A foglalkoztatottak körében a napi ingázók száma jelenleg hasonló a hetvenes, nyolcvanas években tapasztalthoz, arányuk - a foglalkoztattak számának csökkenése miatt - magasabb annál.

A nagyvállalatok foglalkoztatási szándékai és az elbocsátott munkavállalókról való gondoskodás gyakorlata

 
A tanulmány a hazai nagyvállalatok körében végzett kutatás alapján bemutatja a megkérdezett cégek foglalkoztatási és megszorítási terveit, külön is elemzi a gazdasági válság főbb hatásait a magyar foglalkoztatási folyamatokra. A nagyvállalatok vezetőivel készített interjúk alapján ismerteti az elbocsátott munkavállalókról való felelős gondoskodási gyakorlatokat, melyek kiterjednek az elbocsátandó személyek kiválasztási folyamatára és az outplacementre is.

A munkaügyi és a szociális intézményrendszer integrációjáról

A munkaügyi és szociális intézményrendszer szervezetileg, szabályozásban, módszertanilag egymástól elkülönül, jóllehet az általuk kiszolgált ügyfélkör számos tekintetben azonos. Az integrációt szolgáló törekvések legegyszerűbb, de a kapcsolódó ügyfélkör kiszolgálása tekintetében jelentős változást nem hozó formális döntése a munkaügyi és a szociális ágazat irányításának közös minisztériumba szervezése volt. Ezt a formális megoldást az elmúlt években több, jelentőségében eltérő, de céljában, tevékenységében és eredményében összehasonlítható modell követte.

Javaslatok az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási gondjainak enyhítésére

Több mint ötven helyi szakember fejtette ki a véleményét egy közelmúltban befejezett kutatás keretében arról, hogy mit kellene tenni a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében az egyik leghátrányosabb helyzetű régióban. A legfontosabb következtetés: a segítséget nem elég felülről és kívülről várni, a helyzetváltoztatás reális esélyei elsősorban az egyének szintjén adottak.

letöltés