Megjelent a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozat legújabb kötete. Ezúttal, amellett, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk a szabadon elérhető teljes kötetet, külön is kiemeljük a magyarországi munkapiac 2018-as folyamatait összegző tanulmányt.

Ez a rövid tanulmány néhány olyan további témát villant fel, amelyeknek ilyen feszes, magas foglalkoztatási szint és alacsony munkanélküliség mellett működő munkaerőpiacon is maradt relevanciájuk. Az állam költhetne ezekre, vagy akár „csak” a szabályozó környezetet tovább alakíthatná egy rugalmasabb, befogadóbb és termelékenyebb munkapiac kialakítása érdekében.

A közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. 2019. szeptember 5. és 7. között Nyíregyháza adott otthont a háromnapos rendezvénynek.

A következőkben a tanácskozás záródokumentumának a foglalkoztatásra vonatkozó részét idézzük.

2019 őszén a munkanélküliség prevenciója címmel rendezett konferenciát az Európai Állami Munkaügyi Szervezetek Hálózata Brüsszelben. A 32 állami EU/EGT foglalkoztatási szolgálatot tömörítő hálózat „Munkaügyi Szervezetek 2020” stratégiájának keretében a munkanélküliség prevencióját a foglalkoztatottak jobb elérése, vállalati képzése, karrier tanácsadási szolgáltatásainak megszervezése mentén képzeli elérni. 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ MKT MUNKAÜGYI SZAKOSZTÁLYÁNAK AZ 57. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉSEN TARTOTT SZEKCIÓÜLÉSÉRŐL

Az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 5-7-én Nyíregyházán kerül megrendezésre.

Szeptember 6-án pénteken egész napos szekcióülést szentelnek a munkaerőpiac, szakképzés, foglalkoztatás témaköreinek. Ezen belül a koradélutáni program:

14.00 - 15.40 A versenyképesség foglalkoztatási feltételei

A cikk bemutatja Brexit várható következményeit az uniós polgárok szabad mozgására, illetve hogy a kilépés utáni helyzet milyen munkaerőpiaci hatásokkal járhat az EU szintjén.

„Hatóság vagy szolgáltatás?” címmel új(abb) vita indult a Munkaügyi Szemle hasábjain a magyar munkaügyi szolgálat jövőjéről. A vitaindító cikkekhez készült összefoglaló cím, akár 25 évvel korábbról is származhatna; szolgáltató szervezet vagy hatóság-e a magyar szolgálat? Ugyanakkor a megszólalások között eddig még nem esett szó a szolgálatot körülvevő közeg, a magyar társadalom, gazdaság és közigazgatás jelentős átalakulásról. Ezen környezeti változók nélkül nehéz az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) tevékenységét értelmezi és újraértékelni.

A foglalkoztatáspolitika és ezen belül az ún. aktív munkaerő-piaci eszközök sok szálon kapcsolódnak a gazdaságpolitikához és a társadalompolitikához. Ebből is adódik, hogy többféle elképzelés ütközik a munkaerő-piaci eszköztár alapvető céljával, jellegével kapcsolatosan. Az egyik értelmezés szerint elsősorban a munkanélküliek elhelyezkedését kell segítenie, sőt kikényszerítenie, míg mások szerint a munka világából kiszorultak élethelyzetét is hatékonyan kell segítenie és ezzel fontos szerepet játszania a szociálpolitikában.

Folyóiratunk fórumot kíván nyújtani a foglalkoztatási szolgálat feladatainak és szervezetének korszerűsítésével kapcsolatos véleménykülönbségek ütköztetéséhez. Elsőként az NFSZ két korábbi regionális vezetőjének írását közöljük.