A tanulmány azt vizsgálja, hogy „alternatív” vagy „alt-labour” szakszervezeti tevékenységek kapcsán a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe.
A közelmúltban az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg László Gyula és Sipos Norbert nagyívű tanulmánya, amely a társadalmi párbeszéd elméletét és gyakorlatát dolgozza fel a teljeskörűség igényével.
A tanulmány teljességre törekedve a munkaügyi érdekegyeztetés intézményeinek létrejöttét, jellemzőit és további sorsát tekinti át 1988-tól napjainkig, utalva 2010-ben bekövetkezett fordulatra.
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény tervezetére reagáló szakszervezeti állásfoglalás szakmai alapját képező tanulmány.
A szerző a sztrájkok szabályozásának folyamatát és a hazai munkabeszüntetések korántsem dicsőséges három évtizedes történetét, jellemzőit mutatja be.
Az írás A fentartható munkaerőpiac dilemmája c. vitaanyagból a külső és belső feltételeknek nevezett tényezőkhöz fűz észrevételeket, kiegészítéseket elsősorban a munkaügyi kapcsolatok vonatkozásában.
Az egyik nagy szakszervezeti szövetség elnökének a fenntartható munkaerőpiac vitairat érdekképviseletekre, azon belül is a szakszervezetekre vonatkozó részeihez fűzött észrevételei, javaslatai.
Beszélgetés Szabó Imre Szilárddal a "10 éves a munka törvénykönyve" címmel rendezett konferencián megtartott előadása kapcsán.
A cikk a közelmúltban a platformmunkákkal kapcsolatban megjelent publikációkból, állásfoglalásokból idéz fel néhányat, nem a megoldás igényével, sokkal inkább gondolatébresztő szándékkal.
A politikai aktualitásokat és áthallásokat figyelmen kívül hagyva érdemes néhány sorban megemlékezni május elseje, a munkavállalói érdekvédelem szimbolikus napja történetéről.