Az első, II. József korában megtartott cenzusoktól kezdve a népszámlálások a KSH legjobban dokumentált adatgyűjtései a népesség fontos jellemzőit részletező és a lakásállományt is összeíró teljeskörű adatfelvételek. Egyedülálló értékük a múltba is visszatekintő idősor, ugyanakkor a társadalmi-gazdasági fejlődés és nem utolsósorban az informatikai lehetőségek rohamos bővülése az összeírások és az adatfeldolgozás módszertanának folyamatos korszerűsítését igényli.
A munkamánia jelenségét pszichológiai, munkajogi és munkavédelmi aspektusból vizsgálták az MKT Munkaügyi Szakosztály online szakmai konferenciájának előadói.
Beszélgetés Nagy Gábor Miklóssal, a Magyar Közgazdasági Társaság titkárságvezetőjével arról hogy a Társaság hogyan reagált a járvány kihívásaira, és az új online csatornák milyen módon gazdagították a tevékenységüket.
A tanulmány feltételezéseket, hipotéziseket fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen pszichés terhelések érhetik a home office-ban dolgozókat, kiemelten a gyermekes anyákat.
A négy évvel ezelőtt megjelent cikk ma is aktuális, hiszen az idegen kultúrába való beilleszkedés nehézségeinek tényezőit, az ezzel együtt járó érzelmi reakciókat, illetve a beilleszkedés szakaszait tárgyalja a szakirodalom alapján.
A szerző a cikkben kísérletet tesz arra, hogy megértse és értelmezze a szervezetekben tevékenykedő ember értékét meghatározó tényezőket, és egy megközelítést adjon ezek felismeréséhez. Az emberi érték gyakorlatiasabb megközelítése talán a vezetők számára is közelebb hozza annak felismerését, hogy nem csak a szervezet, a folyamatok irányítása, hanem az emberi értékkel való gazdálkodás is része az eredményes vezető feladatainak.
A tanulmány szerzői az irodai és fizikai dolgozók munkavállalói élményét igyekeztek feltérképezni telefonos megkereséses (CATI) módszerrel, és megállapították, hogy érdemes a jövedelmen kívüli tényezők fejlesztésébe fektetni.
Az informatika és a globális szintű összeköttetések fejlődési folyamata feltartóztathatatlan, de vajon milyen technológiai háttér áll pontosan a szükségszerű munkaerőpiaci változások hátterében?
A tanulmány szerzői egy olyan kutatás eredményeiről számolnak be, amelynek alapvető célja az volt, hogy lássák, miképpen viszonyulnak a munkavállalók a versenyhelyzetekhez életünk különböző fázisaiban.
Napjaikban a munkavállalók egyre bátrabban vállalják fel és nyíltan beszélnek arról, hogy a munkahelyükön milyen lelki terror éri őket. A mobbing jelenség már több évtizede ismert a management kutatások körében. A kifejezés az etológiából került át a szervezeti vizsgálatokba és a kutatók számos szempontból elemezték a munkahelyen történő lelki zaklatásokat.