MUNKAVÁLLALÁS KÜLFÖLDÖN
A szerző a folyóirat 2014/3. számában "Chronica Laboris: Munkaidő-csökkentés – strukturális reformok – munkavállalás külföldön" címmel megjelent tárcájából az utóbbi témakörben megfogalmazott gondolatait idézzük.
A jelen társadalmi-gazdasági folyamatok sajátos tükrözéseként számos mai magyar színházi előadásban fogalmazódik meg a „menni vagy maradni” dilemmája. Ismeretes, hogy az átmeneti társadalmakban egyre többen próbálnak szerencsét Nyugaton. A külföldön történő munkavállalás lehetősége másként érinti az egyes kelet-közép-európai országokat.
A másik országban élés, újrakezdés problematikáját feszegető, Rába Roland – Zöldi Gergely: Dermedési pont című munkáját a budapesti K.V. Társulat, az Illaberek című produkciót a pesti Katona József Színház 2013 novemberében álmodta színpadra. Kárpáti Péter: Hungari című művét a szintén budapesti HOPPart Társulat 2014. februárban mutatta be. (1) A külföldön megvalósuló munkavállalás lehetősége a magyarokat és a foglalkoztatáspolitikát is érzékenyen érinti. A KSH által nemrég publikált magyar munkaerő-felmérés adatai szerint (2) 2013 őszén a külföldön munkát vállaló magyarok száma 98-99 ezer főre tehető, (amely mintegy 12 ezer fős növekedés az előző évhez képest).
A TÁRKI 2014 áprilisában közzétett idősorából (3) kiderül, Magyarország európai uniós csatlakozását követően nőtt a külföldi munkavállalást vagy letelepedést tervezők aránya. Noha már 2001-ben is a 18-39 évesek igen nagy aránya (22 százalék) tervezett külföldi munkavállalást vagy letelepedést, ez az érték tovább növekedett, 2005-ben már elérte a 34 százalékot. A változás elsősorban a rövid távú munkavállalási tervek esetében történt emelkedésnek volt köszönhető. A rövid távú kint tartózkodást tervezgetők aránya ezután előbb csökkent – 2010-ben már csak 13 százalék volt –, majd azóta közel a duplájára nőtt. A hosszú távú – legalább néhány évig tartó – munkavállalási szándékkal bírók aránya különösen az elmúlt 2-3 évben emelkedett számottevően: a 2010-es 16 százalékot követően 2012-re több mint kétszeresére növekedett, majd 2013-ra újra csökkent, de még ekkor is a fiatalok 23 százaléka tervezett legalább pár évig külföldön dolgozni. A kivándorlást tervezők aránya 2005 és 2012 között folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, és csak 2013-ra következett be csökkenés. Ugyanakkor még így is elmondható, hogy az elmúlt fél évtized során rendre a fiatalok legalább tizede tervezte úgy, hogy tartósan külföldön fog élni. A 39 évnél idősebbek esetében azt láthatjuk, hogy míg 2001 és 2006 között jellemzően 4 százalékuknak volt valamilyen migrációs terve, 2007-et követően ezen érték 7 százalék körül állapodott meg. Tehát a fiatalok körében a migrációs potenciál növekedése látványosabb és erősebb ingadozást mutat.
A két korcsoport között nem csupán a tervezők arányában, hanem a potenciális célországok tekintetében is vannak különbségek. Egyrészt a fiatalok céljai között valamivel több ország szerepel, mint az idősebbek körében. Továbbá, míg az idősebbeknél mindhárom migrációs típus esetében Ausztria áll az első, Németország a második, Nagy-Britannia pedig a harmadik helyen, addig a fiatalok számára a sorrend az időtávok függvényében változik: a rövid távú munkavállalási terveikben elsősorban Ausztria és Németország szerepel, több évre szóló külföldi munka, illetve kivándorlás tervezése esetén pedig Németország és Nagy-Britannia a két legfontosabb célország. A kivándorlási célpontok harmadik helyén az Egyesült Államok és Ausztria osztozik.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Migrációs tervek Magyarországon a 18-40 évesek körében” című, 2013 decemberében közzétett kutatásának (melynek adatgyűjtését a TÁRKI végezte) eredményei szerint, amennyiben a munkavállalás mellett a tanulási terveket is vizsgáljuk, még nagyobb migrációs potenciál értékeket kapunk. Az adatok alapján 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek körében (szemben a csak munkavállalást tervezők 25, illetve 23 százalékos értékeivel). Az említett kutatási eredmények arra is rávilágítanak, hogy a magyarországi népesség közel harmadát kitevő 18-39 éves korosztály több mint egytizede nem csupán „tervezgeti” a migrációt, de úgy véli, hogy egy-két éven belül biztosan vagy nagy valószínűséggel meg is valósítja ez irányú tervét.
__________________________________________
(1) A mostani, budapesti hullámot ugyanakkor megelőzte a Kassai Állami Színház, amely 2008 decemberében formálta meg Gianina Cărbunariu hasonló témakörű Kebab című drámáját. E darabot később, 2012 decemberében a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vitte színre.