Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb menekültmozgást indította el Európában. Az ellenségeskedések kezdete óta az ukránok közel egyharmada kényszerült elhagyni otthonát. Ez napjaink egyik legnagyobb emberi kitelepítési válsága a világon. Az UNHCR becslései szerint 2022. szeptember 13-án mintegy 7,3 millió ukrajnai menekült tartózkodik Európa-szerte. 4,04 millióan regisztrálták magukat átmeneti védelemre vagy hasonló nemzeti védelmi rendszerekre. Február 24. óta több mint 12,6 millió menekültet vettek nyilvántartásba Ukrajnából, és mintegy 5,8 millióan érkeztek vissza az országba. A mostani ukrán menekültek 80% nő, magasan képzettek és gyerekekkel jönnek. Ez egy nagyon más összetétel, mint a háború előtti alacsonyan képzett férfiak érkezése volt. A meglehetősen hiányos adatok alapján, minél képzettebbek a menekültek, annál kevésbé terveznek hosszú tartózkodást. Lengyelország messze a fő célország, amelyet Németország, a Cseh Köztársaság és Olaszország követ. Míg az ukrán menekültek eredetileg a szomszédos országokba menekültek - és sokan továbbra is ezekben az országokban tartózkodnak -, a másodlagos mobilitás egyre nő, és az Ukrajnától távolabbi országokban élő ukrán menekültek száma is növekszik.
Az OECD potenciális munkaerő-piaci belépésekre vonatkozó előrejelzései szerint az EU munkaerő-állománya (és a foglalkoztatás) 2022 végére várhatóan mintegy 0,5%-kal (0,4%-kal) nő. Ez kétszer akkora, mint az Európai Unióba 2014-17 között beáramló menekültek száma. Az egyes országok tekintetében a legnagyobb növekedés három országban figyelhető meg: a Cseh Köztársaságban (2,2%), Lengyelországban (2,1%) és Észtországban (1,9%).
Az Európai Munkaügyi Szolgálatok Hálózata 2022 májusában végzett ad hoc felmérése szerint az ideiglenes védelemben részesülő foglalkoztatott kedvezményezettek száma a legmagasabb a közép-kelet-európai országokban, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek száma is magas (Cseh Köztársaság, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia). A médiában bemutatott adatok szerint 2022 májusában már 50 000 ukrán talált munkát a Cseh Köztársaságban, többnyire betöltetlen állásokat betöltve, Lengyelországban pedig mintegy 102 000 ukrán került elhelyezésre.
Német gyakorlat
A BAMF adatai szerint a háború kitörése óta 961 ezer menekült érkezett Ukrajnából. Közülük 398 ezer fő munkaképes korú. 2022. június 1 óta (korábban az önkormányzati szociális-munkaügyi irodák végezték csak e feladatot) minden 15 évesnél idősebb ukránt, aki megkapta az ideiglenes védelembe vételt átküldenek a munkaügyi szervezethez, ahol az ügyintézők hozzáférnek a menedékes adatbázishoz, de kézzel újra felrögzítik az egyéb adatait. Akik, még nem kapták meg a védelembe vételt, azokat az önkormányzatokkal közös munkaügyi-szociális irodák veszik nyilvántartásba. Esetükben a szociális/munkanélküli segély (SGB II) elérhető. A BA ügyintézői kihelyezték az önkormányzati-szociális-munkaügyi irodákba, ahol összekötő ügyintézőként is tevékenykednek. Berlinben 12 kerületi munkaügyi iroda működik. A meglátogatott irodában 20 fő csak az ukrán menekültekkel foglalkozik. Közöttük öt tolmács. Berlinbe a háború kezdete óta 340 ezer menekült érkezett. A tartományok között van egy elosztási kvóta, az érkezők ötöde maradhat Berlinben. Az ideiglenes elhelyezést Berlin két korábbi bezárt repülőterén oldják meg, lakást/ elhelyezést később az önkormányzat biztosít.
Svédország
2015-ben 163 ezer szír menekült érkezett, most 2022-ben eddig 46 ezer ukrán. Ez napi 1500 menekültnek felel meg. Itt is főként nők és gyerekek érkeznek. Rossz a hozzáférés az ukrán/ orosz tolmácsokhoz, talán 14 ukrán-svéd tolmács elérhető. TAJ szám nélkül a svéd rendszerben nem tud elindulni az ügyfél, még bankszámlát sem tud nyitni. A menekültügy által kiadott koordinációs szám még nem elég. A Bizottság által megkövetelt ideiglenes menedékbe vétel (TLD) ezért nehezen működik Svédországban, mert a társadalombiztosítási szám (TAJ) nem jár vele. A svéd munkaügyi szervezet mivel digitálisan működik, a bankszámlaszámot használja az ügyfél azonosítására, amely nem lehet neki ameddig nincsen TAJ száma.
Korlátok, kihívások
A tagállami/nemzeti nyelv ismeretének hiányát általában véve a munkaerőpiacra való bejutás, és különösen bizonyos szakmák (különösen a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák) esetében is akadályozó tényezőnek tekintik. A többi menekülttel közös kihívás számukra a munkaerőpiacra való bejutáshoz szükséges oktatással, képesítésekkel és készségekkel kapcsolatos információigény is.
A gyermekekkel és más családtagokkal kapcsolatos gondozási kötelezettségek is megterhelik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket a munkakeresés során.