"Változni kell!" - IAEVG Világkonferencia

2018 őszén Göteborgban, Svédországban került sor az Iskolai, és Szakképzési Tanácsadók Világszövetésének (IAEVG) találkozójára. A megelőző konferenciákkal kiegészülő rendezvény végül egy hetes program sorozattá állt össze, amely során több mint száz friss kutatás, gyakorlati munka került bemutatásra öt kontinensről. Ez az összefoglaló a konferenciákon elhangzott főbb előadásokba nyújt betekintést.

A pályatanácsadó szakmát globálisan jelenleg leginkább az alacsony szociális státuszú kliensekkel végzett munka foglalkoztatja, állandó témává vált a migráció miatt egyre időszerűbb multikulturális kommunikáció, ahogyan a mai napig téma a hiányzó szakpolitikai keretrendszer, amely még a legtöbb skandináv országban sem áll rendelkezésre. Ezért a vendéglátó svédek által ismertettet parlamenti jelentés, a svéd iskolai pályaválasztási tanácsadás sikertelenségéről, kiemelten fontos volt. A konferencia másik nagy témája az IKT volt. Megkerülhetetlen a web 2.0 és 3.0 alkalmazása a tanácsadásban, új fogalomként jelenik meg a co-careering, amely a kollaboratív tanulás (magyarul ld. itt) fogalmához köti a tanácsadás új módozatait.

 IAEVG Világkonferencia, Göteborg, 2018. október 2-4.

760 szakember részvételével zajlott Göteborgban az IAEVG, Iskolai és szakképzési pályatanácsadók világszövetségének éves konferenciája.  A 2018-as esemény címét fordíthatjuk „Változni kell!” címnek, a változásra szükség van és ehhez hasonló magyar szófordulatokkal. A Göteborg városa és a göteborgi tanácsadó szövetség által megrendezett és vendégül látott konferencia öt témakörre épült:

  • pályatanácsadási szolgáltatások módjainak és az elérésüknek a megváltoztatása,
  • a tanácsadók szakképzésének átalakítása
  • új gyakorlatok és elméletek a migránsok támogatására
  • IKT eszközök alkalmazása a tanácsadásban
  • pályatanácsadás, a munka világának átalakulása és hozzáférés a munkaerőpiacokhoz.

A háromnapos konferencia kulcselőadói az ausztrál Mary McMachon, a kanadai Nancy Arthur és Roberta Neault, a floridai Jim Sampson és az angol Jenny Bimrose voltak. Svéd részről Anreas Feijes és Mats Trondman professzorok szólaltak fel. Rajtuk kívül több mint száz tudományos kiselőadás, gyakorlati műhelybemutató hangzott el.  Magyar részről a szervezet egyetlen regisztrált magyar tagjaként és egyben az elnökség tagjaként a pályainformáció tartalmának, ember és munka kapcsolatának átalakulásáról beszéltem a konferencia nyitónapján.

Pályaorientációs szakpolitikai szimpozium

A konferenciát megelőzőn napon került sor a pályaorientációs szakpolitikai szimpózium megszervezésére, amely a 2016-ban az IAEVG által megkezdett konferencia folytatásaként értelmezhető. A szimpózium kiscsoportos beszélgetések keretében az alábbi szakpolitikai kérdésekre kereste a válaszokat:

  • Milyen szerepet játszik a pályatanácsadás a prekariátus réteg munkapiaci integrációjában?
  • Milyen hatékony eszközöket tud a pályatanácsadás felmutatni?
  • Mit tehetnek a nemzetközi pályatanácsadási testületek és a nemzeti tanácsadó szövetségek a megvalósítás érdekében?

A szimpózium egy szakértői panellel kezdődött, amelyben az UNEESCO, az ETF és a CEDEFOP és az ICCDPP képviselői vettek részt. Az UNESCO új szakképzési stratégiája (UNESCO Strategy for TVET 2016-2021, Paris) kiemelt helyen kezeli a karrier, pályatanácsadást, amely a munkaerőpiaci polarizáció és a digitalizáció okán a munkaerő alkalmazkodását támogató fontos eszközzé válik. A CEDEFOP az elmúlt tíz évben folyamatosan aktív az életpálya-tanácsadás területén. A CEDEFOP hozzászólásában is a munkapiac gyors átalakulását és a 2019-től várhatóan újrarendeződő európai politikai környezetet emelte ki, amelyben az uniós állampolgár talán meg több tanácsadási támogatásra vágyik. A kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi, közösségi ajánlás (2016. december 19. (2016/C 484/01). Mindezek alapján a tanulóközösségek újrateremtése, a tanuláshoz való hozzáférés, az elérő kapacitások fejlesztése meghatározó feladatokká válnak.  Az ETF tapasztalata, hogy 10-15 éve a legtöbb EU partnerország (pl. Egyiptom, Grúzia, Belorusszia, stb.) a pályatanácsadást luxusszolgáltatásnak tartotta, mára lassan változik a pályatanácsadás megítélése és bekerül a munkaerő-fejlesztés, a kultúraközvetítés eszköztárába. Az ICCDPP 1999 óta rendez pályaorientációs szakpolitikai konferenciákat, a következő Norvégiában lesz 2019-ben. A szakpolitikai délután fő üzenete, hogy politikai divatok jönnek és mennek. Ma a pályatanácsadás már nem luxusszolgáltatás a fejlődő országokban sem, de eközben az életpálya-tanácsadás (LLG) EU szintű politikai megítélése hanyatlott. A szakma feladata, hogy a döntéshozók értékelési szintjén tartsák a témát. A másik ajánlás, hogy a vállalati HR és a pályatanácsadás lassan újra összenőnek a határtalan karrierek (boundaryless career Arthur & Rousseau 1996)  világában, ahol a vállalatok már nem ígérnek életen át tartó foglalkoztatást. A rosszul fizetett, prekariátus munkaerő (Standing, 2011)  világában a pályatanácsadás feladata az is, hogy ezeket a dolgozó, de karrierépítésben reménytelen helyzetben lévő egyéneket támogassa.

A konferencia

A konferencia nyitónapját a svéd pályatanácsadó szövetség és egyetemi élet kutatói határozták meg.  Anders Lovén a Malmői Egyetem docensének moderálása mellett Andreas Fejes, Mats Trondman és Zinat Pirzadeh tartottak előadásokat.  A házigazda svéd tanácsadó szövetségnek ez a 42. éves konferenciája volt. Az aktualitást a magas számú migráció adta és az, hogy a göteborgi tanácsadó központ 80 tanácsadója 8-16 év közötti gyerekekért felel, amelyek jelentős része nem svéd gyökerű.  A konferenciára öt kontinensről 140 konferencia előadás érkezett, amelyek közül 110-et előadás, műhely és poszter formájában mutattak be a szerzők. Az IAEVG így az egyetlen olyan ernyőszervezet a pályatanácsadásban, amelyre öt kontinensről érkeznek hozzájárulások.  Anreas Feijes a rendezvény svéd moderátora a konferencia címének magyarázatával kezdte előadását. Milyen változásról is van szó a világban. Nyugat-Európában az USA-ban a 60-as és 70-es évek a baloldal felemelkedéséről szóltak, tiltakozásról a vietnami háborúval szemben és a polgárjogi mozgalmakról. Ma is változásról beszélünk, de az ellenkező irányba, miközben a globális világban tisztázatlanok a fogalmak, definíciók hiányában beszélünk tartalmakról. A politikai izmusok, szakpolitikák, társadalmi osztályok jelentései összekeverednek, ezért nagyon fontosak a tanácsadási elméletek a tanácsadói gyakorlathoz.  A svéd tanácsadói szakmát ma uralja a migránsokkal végzett munka, amely a számok alapján évi 20-120 ezer bevándorló egy 10 milliós országba, valóban fontos témának tűnik. Érdekes módon azonban ez az inger kioltja a szakmai kommunikáció többi területét.

Svéd parlamenti jelentés

A svéd parlament értékelő bizottságát az alkotmány látja el feladattal. Így alkotmányos előírás a pályatanácsadási tevékenység értékelése is. A bizottság nemrégiben végzett ilyen vizsgálatot, amelynek a főbb konklúziói az alábbiak.  4000 osztályfőnökkel készült kérdőív a közoktatásban, 62%-uk válaszolt. Ezen kívül interjúk készültek a fontosabb szereplőkkel. A vizsgálóbizottság megállítása, hogy az iskolai pályatanácsadás nem működik. A tanulók nagy része nem határozott meg pályacélokat, vagy sem az osztályfőnök, sem a tanulók és szüleik nem ismerik ezeket. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az iskolai pályatanácsadás mindenki feladata, osztályfőnök, szaktanárok, iskolai szociális munkás, tanácsadó, így a terült ellátatlan és gazdátlan marad. A tanácsadók egyedül maradnak az iskolában, teljes iskolákat kellene egyedül ellátniuk, eszközök nélkül. A pályaorientáció nem része az osztályfőnökök továbbképzésének. A tanulási problémákat az iskolák továbbadják egymásnak, a tanulási problémákkal küzdő gyerek a következő gyengébb iskolába kerül. Vidéken magukra maradnak a tanárok. A tanácsadók és tanárok érdemi központi szakmai támogatásra várnak. Nehezen boldogulnak a frissen érkezett alacsonyan iskolázott és idegen kultúrát képviselő friss migráns gyerekekkel.

Szuper komplex  világ és pályatanácsadási elméletek 1990-es évektől 

A második nap reggel egy izgalmas panelbeszélgetéssel kezdődött a tanácsadási elméletek elmúlt 100 éves fejlődőséről. Mary McMachon, Nancy Arthur, Roberta Neault, és Jenny Bimrose vettek részét. A pályatanácsadás története a modern nagyipar története. Parsons, Holland, Super munkássága határozta meg a 20. századot, majd az 1990-es években teljesen átalakult a tanácsadás elmélete. A huszadik század vége azonban nagy átalakulást hozott, megjelent a rendszerszemléletű tanácsadás, esetlegesség (happenstance) a káosz elmélet és a tanácsadás kapcsolata, amelyekben a pályaválasztás már nem csak az egyén és a környezet szűk interakcióiban értelmezhető, hanem a globális társadalom-gazdaság és munkapiac kiszámíthatatlan VUCA világában realizálódik; (volatility, uncertainty, complexity, ambiguity) világban élünk. Magyarul a V: volatilitás (változékonyság), B: bizonytalanság, K: komplexitás, K: kettősség szavakkal írható le az új világ. (ld. Borbély, 2017) A 21. század elején a kultúra szerepe felértékelődik, mivel nagyfokú a migráció, szerint 2017-ben  évi 4 milliárd ember ült  repülőre (IATA, 2017).  Tehát nem csak a menekültek mozgása gyorsul fel, hanem az emberek általában többet utaznak, lépnek át országhatárokat. A 60-as évek óta a jetkorszakban élünk (1952-től a brit de Havilland DH 106 Comet első üzleti útja), de a fapados járatokkal ez mára vált mindenki számára megengedhetővé. Tehát kultúrák, flóra és fauna utazik a világ egyik végéről a másikra 24 óra alatt, miközben globális digitális hálózatokon kommunikálunk. A 1960-as évekig megszokott ritka külföldi utazásokat (KKE-ban 1989 után) felváltotta a napi kultúraközi kommunikáció. Ez a változás még az etnikailag homogén Magyarországon is zajlik, amennyiben pl. szabolcsiak tömegei jelennek meg a főváros, vagy Győr munkapiacán, vidékre költöznek budapesti fiatalok. Olyan keveredés és területi mobilitás valósul meg akár országon belül is, amelyre eddig az ország történetében nem volt példa. Ideje lenne tehát a földrajzi mobilitásról szélesebb értelemben gondolkodnunk, mint önmagában a kívülről érkező menekülthullámom témája.

Nancy Arthur szerint a kulturálisan megalapozott tanácsadásnak négy pontja van; a) családon belüli identitás és értékek megértése, b) más emberek kulturális identitásának megértése és elfogadása, sztereotípia mentes elfogadás, c) kulturálisan érzékeny és elfogadó munkakapcsolat kialakítása a tanácsadó és a tanácskérő között, d) végül a társadalmi igazságosság céljainak követése. A társadalmi igazságosság önagában egy kulturálisan determinált fogalom, hiszen a katolikus egyházhoz kötődik (Quadragesimo anno, XI. Piusz 1931-es enciklikája).  Mint ilyen képződmény provokatív kérdésként felvethetjük, hogy a katolikus értékek elfogadása lehet-e a multikulturális kommunikáció alapja? Erre az előadók nem tértek ki, mivel mind a négyen a fehér, angolszász (bár inkább protestáns, mint katolikus) kultúrát képviselték.  Érdekes kérdést vet fel a szakmában, hogy egy angol- ausztrál- kanadai fehér beszélgetést mennyiben tekinthetünk globális és kultúraközi kommunikációnak (…). A társadalmi igazságosság és szeretet filozófiai és hitéleti kérdéseit kiválóan mutatja be magyar nyelven Farkas Péter az NCSSZI lapjában, egyben azt is bemutatva, hogy ennek milyen implikáció vannak a szociális munka és a tanács területén mindennek.

„A Bibliában az igazságosság az a helyes cselekedet, ami magában foglalja a jótékonyságot, a caritast, azt, hogy a gyöngébbeket nem szabad elnyomni adás gyakorlatára; „Platón az igazságosság fogalmát a messzi múltból származónak mondja. A fogalom lényege: kinek-kinek meg kell adni a magáét. …” A személyközi kapcsolatok, az intézményi működés és egy társadalom berendezkedése kapcsán talán úgy érdemes átfogalmazni a kérdést, hogy mennyi prekaritárius munkát tolerál egy-egy rendszer, társadalom, vállalat, közösség? Mit értünk a társadalmi befogadás minőségi kritériumai alatt, amely kérdésekre a szociálpolitika elmélete könyvtárnyi irodalommal szolgál.

Szülők és pályaválasztás

A szülőkkel folytatott tanácsadói munkát elemzi Annemarie Oomen, aki kiemelte az iskolázatlanabb szülőkkel a gyerek felsőfokú továbbtanulásáról beszélgetni, csak nagyon plasztikus pályainformációk átadásával lehetséges, amelyet énessé kell átfordítani a szülők és nem csak a gyerek számára. Szintén fontos megállapítása a Hollandiában folytatott vizsgálatai kapcsán, hogy az aktív hallgatást, odafordulást a gyerek pályaválasztása felé a szülőknek is tanítani kell. Szintén jól működnek a kortárs szerepmodellek, amikor egy elsőgenerációs értelmiségi fiatal látogat vissza a tanácsadási alkalmakra és hasznos szerepe van a szülői kortárs csoportoknak is. Ez azt is jelenti, hogy a tanácsadónak az iskola életében úgy érdemes megjelenni, hogy a szülőkkel folyatott nem osztályelőadás, nem szülői értekezletszerű kérdés- felelek szakértői megoldásokon túl is jelen kell lennie. Hollandiában sincsen megoldva az iskolai pályaorientáció, a szaktanárokra terhelik ezt a feladatot megfelelő időkeret és szakképzés nélkül. 

A német szülők szerepét mérte fel a pályaválasztásában a Mannheimi Egyetem stábja. Angela Ulrich a frissen megjelent kutatás eredményeit mutatta be. A német panelvizsgálatok szerint a szülők nagyon is tisztában vannak a gyerekek iskola és pályaválasztási szerepével, de kissé anyáskodó módon még az első állásinterjúra is elkísérnék a gyermekeiket.  A felmérésből az derül ki, hogy a legfontosabb pályaválasztási forrást a szülők jelentik. Ez az eredmény nem cáfol rá a hazai tudásunkra a szülők szerepéről. Ahogyan az sem, hogy a pályatanácsadók szerepe elhanyagolható a pályaválasztási döntésben.  A szülők iskolai végzettsége alapvetően befolyásolja a családon belüli pályaválasztási munkát.

Skandináv pályaválasztási modell 1:5?

A skandináv országok szociális jóléti, oktatási és pályatanácsadói rendszereit azonosnak szoktuk leírni, de közelről nézve sok az eltérés a finn, svéd, dán, norvég és izlandi megoldásokban. A Skills Norway a kormány egyik ügynöksége, amelynek vagy egy életpálya-tanácsadó (LLG) osztálya, feladata az aktív állampolgárság, és a tanulás népszerűsítése. Az OECD Skills Review öt ajánlást fogalmazott meg az ország számára, ezek között szerepelt az életpálya-tanácsadási rendszer kialakítása. E feladatot a Skills Norway kapta meg, elindult a tanácsadók egyetemi képzése, dolgoznak egy nemzeti életpálya-tanácsadási keretrendszeren, amelyet dán és norvég professzorok koordinálnak, 2019-re kell elkészülni a munkával. Komoly kihívás az oktatási és munkaügyi minisztériumok és intézmények koordinációja. Messze vannak még az intézményközi esetmunka valóságától. Az egész projektet 2021-ben zárják majd, 2021 után indul a megvalósítás.  A feladat másik lába egy országos elektronikus, ill. blended és all-age tanácsadási rendszer kialakítása.

NVL, a felnőttképzés skandináv hálózata, 1971-ben hozták létre, amely a 25 millió lakosú 5 országot, Grönlandot és a Feröer-szigeteket tömöríti, így együtt a világ 10. legnagyobb gazdaságát adnák ki. Az NVL elnökségét rotációs alapon adják a skandináv országok és a témák között szerepel a pályatanácsadás is, angolul a Nordic Guidance Network, amely 2017-ben jött létre.

Az elektronikus tanácsadási szolgáltatások Skandináviában hagyományos fejlettek, amelyre a nagy távolságok és a távoktatási hagyományok is magyarázattal szolgálnak  (az e-guidence rövid leírása pl. itt). Svédország az elsők között a 19. század végén indította el a levelező képzést, majd a rádióra alapozott távoktatást. Ma számos állami on-line rendszer működik ezekben az országokban, amelyek a pályaorientációt, karrier-fejlesztését támogatják.

Web 1.0, 2.0, 3.0 és pályatanácsadás, a cocareeing

A világháló hivatalos indulási dátuma 1989, a huszadik század vége. Alig három évtized alatt a hálózat működése a statikus web 1.0-tól eljutotta a ma használt interaktív, az egyes szereplőket közvetlenül összekapcsoló hálózattá, amelyet web 3.0-nak hívunk. A IT kutatók azonban már a web 4.0-ról írnak, amely a gépek intelligens hálózata lesz. A pályatanácsadás gyakorlatát alapjaiban írja felül a web fejlődése. A 80-as években alkalmazott, lokális gépeken használt pályainformációs, vagy önismeretszerzést, tesztelést támogató mikro rendszerektől mára eljutottunk a web 3.0 alapján működő öntevékeny tanácskérő közösségekig. Ezekben a tanácsadók esetenként kívülről támogatnak, vagy a weben keresztül végzett co-career jelenségéig, amely mögött már nem csak a telefonként használt web (pl. Skype) áll, ezzel másolva a korábbi rádióra, telefonra épülő távtanácsadást, de a tanácskérő és a tanácsadó közös ionformáció-gyűjtése és elemzése zajlik szimultán módon a weben keresztül. Jim Sampson, Raimo Vuorinen és Jaana Kettunen reggeli előadásukban az elektronikus tanácsadás fejlődéséről és jelenlegi alkalmazásáról beszéltek a gyakorlatban. A web 2.0 és 3.0 azt várja el a tanácsadóktól, hogy jelen legyenek a szociális médiában és monitorozzák annak orientációs tartalmát. Így a korábban zárt szobákban zajló tanácsadási interakciók láthatóvá válnak, egyszersmind azt is megmutatják a társadalomnak, szülőknek, politikának, hogy miért fontos a pályaorientáció, karrier tanácsadás.

Az IKT és tanácsadás kapcsolatára Sampson nevéhez fűződik a CIP modell (cognitive information processing (CIP) theory-based approach to career development and career services) kialakítása. A modell lényege, hogy a tanácskérő önálló web-használat/ géphasználat mellett maga dolgozik, de előtte a tanácsadó szűrést (profilozást végez) és a kiadott, közösen végrehajtott feladatok ennek a szűrésnek, profilozásnak az eredményeként közösen, a tanácskérővel együtt kerülnek kialakításra és végrehajtásra. Jaana Kettunen a Jyvaskylai Egyetem vezető kutatója a web fejlődésével összhangban továbbfejlesztette ezt a modellt.  Hangsúlyozza, hogy a tanácsadói beavatkozás a WWW 3.0 keretei között a co-creation, azaz közös alkotás módján írható le (a teljes diasor itt). Kettunen négy korszakra osztja a web használatát és a pályatanácsadók reakciót, kompetenciáit. Ezek a; i) pályainformációk statikus átadása, egyoldalú kommunikáció, ii) tanácsadási szolgáltatások átadása, iii) közösségi média alkalmazása a tanácsadásban, Web 2.0 és iv) co-careering.

Az EmployID EU7-es kutatási projekt a tanácsadók számára fejlesztettek IKT alkalmazását támogató tudástárat. A kutatási projekt kérdése az volt, hogy a pályatanácsadók identitása hogyan változik a web 2.0 és 3.0 használatával és hogyan lehet a szakembereket felkészíteni az új feladataikra. A projekt eredménye az e-coach tananyag kialakítása volt pályatanácsadók számára. A projektben részt vett a horvát és a szlovák munkaügyi szervezet is, a kurzus tartalma tehát elérhető.

Összegzés:  Mit viszünk haza a konferenciáról?

A skandináv együttműködés jegyében a zárszót Gudbjörg Vílhálmsfóttir az Izlandi Egyetem professzora tartotta. Zárszavában felidézte első nemzetközi konferencia élményeit az 1988-as stockholmi IAEVG konferenciáról. Akkor 4 ember foglalkozott Izlandon pályatanácsadással, ma 400-an. Az 1988-as konferencia főbb üzenetei 2020-ra szóltak, mint a nagyon távoli jövőre vonatkozó üzenetek. Ahol a jövőben IKT eszközöket használnak majd, átalakul a politika, megjelenik az EU, a globális terrorizmus, a neoliberalizmus. 30 év egy új generáció belépésére elegendő idő, senki sem látta előre ezeket a változásokat. A pályatanácsadóknak ma is legelőször is emberi minőséget kell adniuk és nevelniük, pályák felé támogatni egyéneket, közösségeket egy rohamosan változó, VUCA világban. 

A következő IAEVG világkonferencia Kelet-Európában lesz szlovák és cseh közös szervezésben 2019. szeptember 11-13. Pozsony és Brno helyszínekkel. 2019 egyben az új elnökség megválasztásának időszaka is lesz az IAEVG életében. 2019 nyarán június 17-19.-én ICCDPP Közpolitika és pályatanácsadás kilencedik globális szimpózium lesz Norvégiában, majd október elején Horvátországban, a Spliti Egyetemen találkozik az európai egyetemek tanácsadó hálózata, a NICE.

Göteborg, 2018. október 4.

Borbély-Pecze Tibor Bors

 

 

 


Rovat: 
LLG Policy