Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2012 októberében fontos dokumentumokat tett közzé. Kétéves közös munka eredményeként, európai együttműködésben készült el egy kézikönyv az életpálya-tanácsadási szakpolitikák fejlesztéséhez, életpálya-tanácsadási glosszáriummal kiegészítve; valamint három elemzés olyan, a pályaorientációs-életpálya-tanácsadási terület számára jelentős kérdésekről, mint a rugalmas biztonság a foglalkoztatáspolitikában, az életpálya-építési készségek oktatása és a fiatalokat sújtó munkanélküliség. Az új kiadványokat a Hálózat munkájáról készült beszámoló kíséri, melyből a szervezet működésébe, hátterébe, s rajta keresztül az európai pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szakpolitika aktuális kérdéseibe enged betekintést.
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network, ELGPN) az EU tagállamainak, további, csatlakozott európai országoknak, és nemzetközi partnerszervezeteknek (OECD, Cedefop, etc.) delegáltjaiból álló, szakértői jellegű munkát végző szervezet, amely a szakpolitikai fejlesztések támogatását célozza a pályaorientáció területén, össz-európai, országos és helyi szinten egyaránt. A Hálózat 2007 óta, kétéves munkaprogramok alapján, az Európai Bizottság támogatásával működik, tagországainak száma 2012-ben harmincegy. Az országok delegáltjait (3-5 főt) az országok oktatásért és foglakoztatásért felelős minisztériumai jelölik ki úgy, hogy köztük a kormányzatot képviselő és attól független, civil vagy kutatói szférát képviselő tagok is jelen legyenek.
A Hálózat alapvető tevékenysége az országok és szervezetek közötti tapasztalatcsere, közös tanulás és gondolkodás az életpálya-tanácsadási/pályaorientációs szakpolitikák, rendszerek és szolgáltatások területén. További feladat a munka eredményeként közös következtéseknek ill. ajánlásoknak a megfogalmazása, hogy ezeket európai és országos szinten, saját belátásuk és igényeik szerint tudják hasznosítani a további érintettek: tanácsadási/pályaorientációs szakpolitikai döntéshozók, szolgáltatók, kutatók, hozzájárulva a mindenki számára egész életpályája során elérhető, színvonalas, koherens és fenntartható életpálya-tanácsadási rendszerek létrejöttéhez és működéséhez. (A Hálózat maga szakpolitikai döntéshozó mandátummal nem rendelkezik, az EU döntéshozatali mechanizmusaiban legfeljebb alkalmanként, meghívásos alapon, szakértői véleményt biztosítva jelenik meg.)
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2007-ben kezdődött felépítése, megszervezése, a sokszereplős és sokirányú szakmai kapcsolatok és együttműködések kialakítása és bejáratása nyomán a 2011-2012 között a Hálózat a korábbinál nagyobb figyelmet kezdhetett fordítani a nemzeti és nemzetközi szakpolitikai fórumok és szereplők számára szélesebb körben, a gyakorlatban hasznosítható produktumok létrehozására. Kiemelkedő és egyben a legátfogóbb ezek közül a most elkészült Európai Kézikönyv az életpálya-tanácsadási szakpolitikák fejlesztéséhez, amelyben a Hálózat kifejezetten a szakpolitika-alakításhoz gyűjti össze közös ajánlásait, útmutatásait.
Lifelong Guidance Policy Development: A European Resource Kit (Szerk.: Raimo Vuorinen, Anthony G. Watts)
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2012 októberében tette közzé az elmúlt években folytatott munkája eredményeként létrejött kézikönyv, amelyet elsősorban a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szakpolitikák alakítóinak, szereplőinek ajánl, hogy segítségével az európai közös tanulságok, alapelvek és jó gyakorlatok fényében tekinthessék át a saját országukban vagy térségükben már létező rendszereket és szolgáltatásokat, s tervezhessék további fejlesztéseiket.
A kézikönyv épít a 2000-es évek elején az OECD, Európai Bizottság és Világbank által az országok széles körében készített, a pályaorientáció helyzetét felmérő nemzeti tanulmányok eredményeit szintetizáló, szakpolitikusoknak készített kézikönyvre. (Career Guidance: A Handbook for Policy Makers) Ezt aktualizálja, fejleszti tovább és egészíti ki az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat az időközben eltelt évek európai fejlemények türkében, a Hálózatban részt vevő országok és szervezetek közös tapasztalatai és a Hálózatban folytatott közös reflexiója nyomán.
A kézikönyv jól áttekinthető, tömör összefoglalót nyújt a pályaorientáció itt követett – egyben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat munkájában követett – felfogásáról, az életpálya-tanácsadás (Lifelong Guidance, LLG) koncepciójáról, általános céljairól és alapelveiről, valamint az ideálisnak tekintett életpálya-tanácsadási rendszerek legfontosabb jellemzőiről. Az egyes részterületek tárgyalásában a kézikönyv tematikája a kifejezetten az európai pályaorientációs/életpálya-tanácsadási fejlesztésre vonatkozó, EU-s iránymutató dokumentumok (tanácsi állásfoglalások 2004-ből és 2008-ból) által kijelölt prioritásokra épül.
Azaz foglalkozik az életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, az életpálya-tanácsadáshoz/pályaorientációhoz való széles körű hozzáférés, a rendszer-és szolgáltatásfejlesztés területén megvalósuló koordináció és együttműködés, valamint a minőségbiztosítás és tényalapú szakpolitika-alkotás kérdéseivel. Az egyes témakörökben a pályaorientációs szakpolitika számára kihívást jelentő jelenségek, a fejlesztés érdekében feltehető, releváns kérdések mellett ajánlott szakpolitikai lépések szerepelnek, mind különböző területeken átívelő megközelítésben, mint az egyes területekre vetítve (ilyen terület minden témakör esetében a köz-és felsőoktatás, a szak-és felnőttképzés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás).
A kézikönyv az elkövetkező években az európai országos és regionális-helyi szintű fejlesztések megalapozásában szolgálhat segítségül a tervezők, döntéshozók és megvalósítók számára, kiindulópontként szolgálhat különböző szinten és fórumokon az érintettek, azaz több ágazatbeli szakpolitikai szereplők, gyakorló szakemberek – tanácsadók, pedagógusok, szociális munkások, HR-szakemberek etc. –, munkáltatók, és a felhasználók – fiatalok, felnőtt munkavállalók és munkanélküliek, szülők etc. – csoportjai között lefolytatandó egyeztetésekhez és közös gondolkodáshoz, közös előrelépéshez.
Pályaorientációs-életpálya-tanácsadási glosszárium (Szerk.: Charles Jackson)
A pályaorentáció, életpálya-tanácsadás gyakorlatának és szakpolitikájának területéről vett 75 kifejezést és ezek definícióit tartalmazó, egyelőre csak angol nyelvű glosszárium az ELGPN új kézikönyve mellé készült el (a glosszárium kifejezéseit onnan válogatták), annak használatát kívánja támogatni, és tágabban a európai pályaorientációs szakemberek és szakpolitikusok közös nyelvének megteremtéséhez, a kommunikáció megkönnyítéséhez hozzájárulni. A glosszáriumba került definíciók forrása a legtöbb esetben valamilyen korábbi európai szervezet (pl. az Európai Unió tanácsa, gyakrabban a Cedefop) vagy európai projekt, kommentárokkal, magyarázatokkal kiegészítve és referencia megjelölésével. A terminusok egy részéhez azonban az Európai Pályaorientációs Hálózat saját, esetenként a tágabb, köznyelvi értelem felől a szűkebb, életpálya-tanácsadás területére adaptált definícióját adja meg (ld. például: coaching, táv-tanácsadási szolgáltatások, portfólió, koordinációs és kooperációs mechanizmusok, stb.) A Glosszáriumnak, a többi kiadvánnyal egyetemben, a Hálózat terveinek megfelelően remélhetőleg minél több nyelven készülhetnek majd el fordításai és adaptált változatai.
ELGPN Progress Report 2011-2012 (Szerk.: Raimo Vuorinen, Anthony G. Watts)
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat munkabeszámolója bemutatja az elmúlt két év tevékenységeit és azok eredményeit a Hálózaton belül. Ezzel nemcsak a résztvevők vagy a szervezet iránt kifejezetten érdeklődők számára nyújt betekintést a Hálózat munkájába, de figyelembe véve a Hálózat céljait, feladatait és résztvevői széles körét, egyfajta képet ad az európai életpálya-tanácsadási szakpolitika fejleményeiről a legutóbbi években.
A Munkabeszámoló lehetőséget nyújt megismerkedni a Hálózat történetével, struktúrájával, munkamódszereivel. Konkrétan az elmúlt két évvel kapcsolatban a Hálózat különböző munkacsoportjaiban folytatott munka részletes leírása mellett a belső értékelési eredmények, és már a jövőre vonatkozó elképzelések, célok is szerepelnek.
Mellékletként a beszámolóba kerültek olyan fejlesztések, eredmények is, amelyek a Hálózatban a munkacsoportok szorosan vett tematikájához kapcsolódva, de azon túlmutatva jöttek létre, s demonstrálják a hálózati munka, egyben az életpálya-tanácsadási/pályaorientációs terület sokrétűségét: ilyen a minőségbiztosítás és tényalapúság területeihez kidolgozott keretrendszer és az életpálya-tanácsadási szolgáltatások hatásaival kapcsolatos kutatás (mindkettő magyar részvétellel és vezetés mellett valósult meg), vagy az életpálya-menedzsment készségek elveinek megfogalmazása és az e készségek fejlesztésére vonatkozó szakpolitika gyakorlati megvalósítását befolyásoló tényezők összegyűjtése.
Külön, önmagában olvasva is érdekes olvasmány lehet a nemzetközi szakpolitikai összefüggések iránt érdeklődőknek a Munkabeszámoló 3. fejezete, amely az életpálya-tanácsadás szempontjából válogatva és kiemelve az Európai Unió szintjén kidolgozott szakpolitikai dokumentumokat veszi számba az elmúlt évekből.
Az áttekintés egyrészt követi a szektoriális szakpolitikai tagolódást, amely az uniós és nemzeti szintet egyaránt jellemzi, egyenként tekintve át a számottevő fejleményeket a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás, társadalmi befogadás-szociálpolitika területein. Másrészt – hasonlóan a Munkabeszámoló más részeihez, így a jövőről szóló fejezethez – kitér az uniós színtéren 2010-től jelen lévő, az egyes szakpolitikai területeken átívelő Európa 2020 Stratégia és az életpálya-tanácsadás lehetséges kapcsolódásaira.
Amellett, hogy az életpálya-tanácsadás hatékony eszközként járulhat hozzá az Európa 2020-as stratégia és a „2020-as” nemzeti reformtervek oktatási és foglalkoztatási célkitűzéseinek eléréséhez, az életpálya-tanácsadás mint az egyéni tanulmányi és szakmai-munkavállalói életút egészét végigkísérő tevékenység koncepciója. Természetéből adódóan mutat túl a szakpolitikai szektorok intézmény-központú széttagoltságán, és eredményes fejlesztése éppen azt a fajta szektorközi együttműködést, transzverzális szemléletet igényli, amelyet az Európa 2020 Stratégia is célul tűz, és amelyet Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat évek óta képvisel.
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat munkabeszámolója bemutatja az elmúlt két év tevékenységeit és azok eredményeit a Hálózaton belül. Ezzel nemcsak a résztvevők vagy a szervezet iránt kifejezetten érdeklődők számára nyújt betekintést a Hálózat munkájába, de figyelembe véve a Hálózat céljait, feladatait és résztvevői széles körét, egyfajta képet ad az európai életpálya-tanácsadási szakpolitika fejleményeiről a legutóbbi években.
A Munkabeszámoló lehetőséget nyújt megismerkedni a Hálózat történetével, struktúrájával, munkamódszereivel. Konkrétan az elmúlt két évvel kapcsolatban a Hálózat különböző munkacsoportjaiban folytatott munka részletes leírása mellett a belső értékelési eredmények, és már a jövőre vonatkozó elképzelések, célok is szerepelnek.
Mellékletként a beszámolóba kerültek olyan fejlesztések, eredmények is, amelyek a Hálózatban a munkacsoportok szorosan vett tematikájához kapcsolódva, de azon túlmutatva jöttek létre, s demonstrálják a hálózati munka, egyben az életpálya-tanácsadási/pályaorientációs terület sokrétűségét: ilyen a minőségbiztosítás és tényalapúság területeihez kidolgozott keretrendszer és az életpálya-tanácsadási szolgáltatások hatásaival kapcsolatos kutatás (mindkettő magyar részvétellel és vezetés mellett valósult meg), vagy az életpálya-menedzsment készségek elveinek megfogalmazása és az e készségek fejlesztésére vonatkozó szakpolitika gyakorlati megvalósítását befolyásoló tényezők összegyűjtése.
Külön, önmagában olvasva is érdekes olvasmány lehet a nemzetközi szakpolitikai összefüggések iránt érdeklődőknek a Munkabeszámoló 3. fejezete, amely az életpálya-tanácsadás szempontjából válogatva és kiemelve az Európai Unió szintjén kidolgozott szakpolitikai dokumentumokat veszi számba az elmúlt évekből.
Az áttekintés egyrészt követi a szektoriális szakpolitikai tagolódást, amely az uniós és nemzeti szintet egyaránt jellemzi, egyenként tekintve át a számottevő fejleményeket a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás, társadalmi befogadás-szociálpolitika területein. Másrészt – hasonlóan a Munkabeszámoló más részeihez, így a jövőről szóló fejezethez – kitér az uniós színtéren 2010-től jelen lévő, az egyes szakpolitikai területeken átívelő Európa 2020 Stratégia és az életpálya-tanácsadás lehetséges kapcsolódásaira.
Amellett, hogy az életpálya-tanácsadás hatékony eszközként járulhat hozzá az Európa 2020-as stratégia és a „2020-as” nemzeti reformtervek oktatási és foglalkoztatási célkitűzéseinek eléréséhez, az életpálya-tanácsadás mint az egyéni tanulmányi és szakmai-munkavállalói életút egészét végigkísérő tevékenység koncepciója. Természetéből adódóan mutat túl a szakpolitikai szektorok intézmény-központú széttagoltságán, és eredményes fejlesztése éppen azt a fajta szektorközi együttműködést, transzverzális szemléletet igényli, amelyet az Európa 2020 Stratégia is célul tűz, és amelyet Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat évek óta képvisel.
Teljes változat letöltése Rövidített változat letöltése
A Hálózat által szintén most megjelentetett három elemző-áttekintő dokumentumot a rugalmas biztonság, az életpálya-építési készségek oktatása és a fiatalokat sújtó munkanélküliség témájában külön cikkben mutatjuk be.