Fókuszban

A termelékenység ellentmondásai

A szerző arról a manapság gyakran említett adathoz fűz észrevételeket, mely szerint nemzetközi összehasonlításban jelentős a magyar munkavállalók termelékenységének elmaradása néhány fejlett országhoz képest. Nem a téma szakértőjeként, viszont a szervezetek életében több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanácsadóként személyes élményei és megalapozott mérései alapján fogalmazza meg – szubjektív – mondanivalóját

Nemeskéri Gyula

Elemzések, vélemények

Mit ígér a múlt? A kollektív intézmények funkcióvesztésének gyökerei a korábbi munkajogi szabályozásban

A rendszerváltozás 80-as évekbeli előzményeivel együtt a kollektív munkajogban is gyökeres átalkulást hozott. Ezek az eredmények azóta folyamatosan erodálódnak. A szerző az 1945-től 1989-ig tartó időszak munkajogának áttekintésével igyekszik megtalálni a hiányzó szolidaritás gyökereit.

Horváth István
Egyoldalúság vagy kompromisszum?

A szerző a közalkalmazotti kinevezéstől annak módosításán át a megszüntetésig mutatja be egy-egy eset kapcsán, hogy a jognyilatkozatok módosítására egyoldalúan vagy a felek kölcsönös megállapodása alapján van-e lehetőség. A tanulmány egyaránt nyújt gyakorlati segítséget munkáltatóknak és közalkalmazottaknak annak eldöntéséhez, hogy jognyilatkozatuk érvényességéhez szükséges-e a kompromisszum, vagy elegendő az egyik fél nyilatkozata.

Bácsi Mariann
A munkaköri leírások jogi szabályozása - avagy szabályozatlansága?

Napjainkban egyre többször tapasztalható, hogy munkaköri leírások dokumentuma, akár munkajogi problémák forrása, vagy akár munkajogi viták perdöntő dokumentuma is lehet. A tanulmány középpontjában a munkaköri leírások jogi követelményeinek feltérképezése áll. A szerzők a magyar joggyakorlatot tekintik át. 

Pató Gáborné Szűcs Beáta - Ernszt Ildikó

Krónika

Azok a nyolcvanas évek – a szakpolitikus szemével

 1988-tól beszélhetünk azokról a változásokról, amelyek a korábbi rendszerek helyett alapjaiban új elemeket hoztak a gazdaságban: a társasági törvény elfogadása, a személyi jövedelemadó és hozzáadott értékadó ezek közé tartozott. Ezekkel párhuzamosan formálódott a munkaügyi politika eszköz és intézményrendszere is. A teljesség igénye nélkül e változások főbb vonásait tekintsük át, némi „szubjektív élménnyel” kiegészítve, az időszak gazdasági-politikai környezetét is érzékeltetve.

Halmos Csaba