A KSH kiadványa részletes helyzetképet ad a munkaerőpiac alakulásáról. 2023-ban folytatódtak, bár lassultak az előző évben megfigyelt folyamatok. Összefoglaló a főbb adatokról.
Az EU foglalkoztatási és szociális miniszterei által elfogadott megállapodás célja a platform alapú munkában érintettek munkakörülményeinek javítása és az algoritmusok digitális munkaplatformok általi használatának szabályozása.
Visszaemlékezve az elmúlt három évtized hazai történetére a szerző a felnőttképzésre legjelentősebb hatást gyakorló szakmai összefüggésekről ad rövid áttekintést.
Az informatikai forradalom jellemzőinek, munkaerőpiaci hatásainak szinte sci fi-szerű prognózisaival naponta találkozunk. De kevés szó esik e folyamat negatív társadalmi hatásait mérséklő innovációkról. Ezek bemutatása teszi ma is aktuálissá a 2017/1. számban megjelent tanulmányt.
Az Új Munkaügyi Szemle 2024/1. számában megjelent cikkükben a szerzők egy ritkán elemzett korcsoport, a 25-29 év közötti nem tanuló, nem dolgozó – NEET – fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkoznak. Köztük kiemelkedően magas a tartósan leszakadók aránya.
A munka, a mesterséges intelligencia és a bevándorlók szerepe felértékelődik – hangzott el többek között az online konferencián. Az előadók leszögezték: a jól működő piacgazdaság alapja a bizalom.
Az MKT konferenciáján előadó szakértők részletesen ismertették az EU-elnökséggel járó feladatokat, a proiritások tartalmát, nem feledkezve meg azokról a sajátosságokról és nehézségekről, amelyek várhatóan nehezítik majd a munkát.
A konferencia nemcsak a szűken vett szakmai kör, hanem a közélet iránt érdeklődők széles rétegei számára érdekes munkajogi, antidiszkriminációs, továbbá munkavédelmi kérdéseket tárgyalt.
A rendezvény célja a munkaügyi szolgálat három évtizede alatt (1991-2023) kifejlesztett és működtetett munkaügyi, pálya-, és karrierépítés szolgáltatások áttekintése, az elmúlt harminc év értékelése volt.
