A tanulmány három volt szocialista ország foglalkozási rehabilitációs gyakorlatát mutatja be, kitérve azokra a folyamatokra, amelyek az európai normákhoz való felzárkózást szolgálták. Mindegyik ország stratégiai koncepciójában, ugyan helyi sajátosságokkal ötvözve, de megjelennek azok az európai fogyatékosságügyi és szakpolitikai elvárások, amelyek hozzájárultak a nemzeti támogatási és szolgáltatási intézményrendszerek kialakításához. Lengyelországban jól alkalmazzák a kvótarendszert. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában nagy jelentőséget tulajdonítanak a szociális gazdaságnak, mint a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók egyik legfontosabb foglalkoztatási területének. A tanulmányban mindemellett bemutatásra kerülnek azok a szolgáltatások és támogatások, amelyek a foglalkozási rehabilitáció során ösztönzően hatnak a munkavállalókra és a munkáltatókra.
A publikációt a szerzők a Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi Kutatócsoportja „Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” tárgyú kutatása keretében készült országtanulmányaik alapján állították össze.