Az idegtudományok eredményei azt sugallják, nincs ok, miért ne lehetne agyunk 60 éves korban éppoly „kompetens”, mint volt 25 éves korunkban. Ez persze nem lenne újdonság olyan gondolkodók számára, mint Szókratész, Kopernikusz, vagy Galilei, akik hatvan-hetvenéves korukban még intellektuális erejük csúcsán voltak. Vagy, ha üzleti vezetőket említünk, Alan Greenspan, Warren Buffet és mások szintén példái az említett lehetőségnek.

A felsorolt „ikonok” és más, hozzájuk hasonló személyiségek ösztönösen megértették, hogy agyuk ébersége az eredménye annak, amit kognitív fitnesznek nevezünk, vagyis optimalizált képesség a gondolkodásra, érvelésre, emlékezésre, tanulásra, tervezésre, adaptációra, amelyet bizonyos attitűdök (beállítódások), az életstílus, a választások, és a gyakorlás erősít. Ilymódon, minél fittebbek vagyunk, annál inkább képesek leszünk a döntéshozatalra, a problémamegoldásra, a stressz és a változás kezelésére. A kognitív fitnesz teszi lehetővé, hogy új elgondolásokra és alternatív perspektívákra nyitottabbak legyünk. Ez ad kapacitást viselkedésünk változtatásához és előrejelzést annak következményeiről céljaink elérése érdekében.

A kognitív fitnesz növeli értékünket a munkahelyünkön. Fontos még, hogy fitten, évekkel késleltethetjük „avulásunkat”, sőt további karrier-lehetőségekre (második karrierre) is lelhetünk munkahelyünkön. De hogyan lehetünk „kognitíven fittek”?

Négy fő lehetőség, lépés, amellyel „kognitív fittségünk” hosszú távon fenntartható:

• Megérteni, hogyan fejleszti a tapasztalat agyunkat– a tapasztalás fiziológiai hatást gyakorol az agyra. Hagyományosan, a tudósok feltételezték, hogy új készségek csak közvetlen tapasztalással szerezhetők. Újabb kutatások azonban feltárták, hogy az agyban meglévő ún. tükör neuronok biztosítják új készségek elsajátítását megfigyelés és közvetett tapasztalás révén is.
• Keményen dolgozni játékban is– a játék, gyakorlás, nem csak pszichológiai elősegítője a társadalmi és érzelmi érettségnek, hanem fiziológiai hatást is képes kifejteni az agyra.
• Kutatni dolgokban, jelenségekben a mintázatokat– a mintázat felismerése az agy képessége a környezet vizsgálatára; a rendszer felismerésére, nagy tömegű adathalmaz értelmezésére; helyzetek gyors értékelésére, úgy hogy azonnal, megfelelő, nagy pontosságú akció indítható egy adott probléma megoldására. A mintázat felismerésének ereje a vezetői agy kritikus kompetenciája, ez alapján észlelhető a vezető kapacitása az egyszerűsítésre, anélkül, hogy leegyszerűsítő lenne.
• Keresni az újdonságot és az innováció lehetőségét– akik fogékonyak az újdonságokra és az innovációra, hasznosak lesznek krízis időszakban, mivel nyitottak a lehetőségek keresésére még a legkeményebb körülmények között is.

Az előzők részletes bemutatására, tudományos hátterének kibontására itt nincs helyünk. (Ha sikerült a téma iránt az olvasó érdeklődését felkeltenem, mindenképpen ajánlom Gilkey és Kilts viszonylag terjedelmes, de élvezetes cikkének figyelmes elolvasását: https://hbr.org/2007/11/cognitive-fitness)