A cikk a teljesség igénye nélkül villant fel olyan munkajogi dilemmákat, amelyek a közösségi média-felületek („social networks”) használata kapcsán merülhetnek fel. Hiszen amellett, hogy a közösségi portálok publikus felületei ma már voltaképpen sztenderd „munkaeszközei” a HR-szakembereknek (pl. „virtuális átvilágítás” a munkaerő-felvételkor, kiválasztáskor), illetve a munkáltatói brand-építés (sőt a toborzás) fontos eszközei is e portálok, a munkajogászok is mind több kapcsolódó problémával találkozhatnak. Az általános konklúzió tehát az, hogy mielőtt a munkánkkal kapcsolatosan „klikkelnénk” (chatelnénk, blogolnánk, posztolnánk, kommentelnénk, tweetelnénk stb.), egy picit munkajogász fejjel is szükséges gondolkodni.