A Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2014. október 15-én mutatta be az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósult, migrációs projektjének eredményeit. A „SEEMIG projekt” Délkelet-Európa hosszabb távú migrációs és demográfiai folyamatait, illetve humán erőforrásait vizsgálta a munkaerőpiac, valamint a nemzeti és regionális gazdaságok szempontjából.

A projekt 2012 júniusában indult, kombinált módszertan alkalmazásával megállapította, hogy Magyarország a délkelet-európai térségen belül az alacsonyabb kivándorlási rátával rendelkező országok közé tartozik. A születési ország szerinti ENSZ adatokat alapul véve Magyarország keleti szomszédaihoz képest nagyobb népességmegtartó erővel rendelkezik. A közreadott, egyszeri érvényességűnek tekinthető becslés szerint 2013 év elején nagyságrendileg 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot.

A külföldre költözött magyarok túlnyomó többsége dolgozik (84%), mások tanulnak (3%), háztartásbeliként otthon vannak (4%), vagy egyéb okból nem végeznek kereső tevékenységet (6%). Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a migráns magyarok 26 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától.

Az adatok egyértelműen jelzik a kivándorlók átlag feletti iskolai végzettségét, és körükben a diplomások koncentrációját. A Magyarországról elvándoroltak döntő többsége az Európai Unió államaiban, azon belül is Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában él. Említésre méltó még a Hollandiába költözöttek mintegy 4 százalékos aránya is. A három kiemelt célország markánsan eltérő népességet vonz Magyarországról. Németországban kiemelkedően magas, kétharmados a férfiak aránya. Ettől nem független, hogy itt markáns a szakmunkás végzettséggel odaköltöző magyarok aránya (37%), miközben átlag alatti a felsőfokú végzettségűeké (23%). Ausztria is kiemelkedő mértékben vonzza a szakmunkásokat: az itt élő magyarok 41 százalékának van szakmunkás végzettsége.

A három legfontosabb célországba vándorlók – de az „átlagos” magyar kivándorlók közül is – a Nagy- Britanniába települők sajátos demográfiai összetételű csoportot képeznek. Az ideköltöző magyarok átlagéletkora az adatfelvételkor 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak. Túlnyomó részük nőtlen vagy hajadon. Eltérően a németországi és az ausztriai bevándorlóktól, meglehetősen kevés körükben a szakmunkás (15%), viszont sok az érettségizett (43%) és a diplomás (36%). Lényegében azonos a férfiak és a nők aránya.

A felmérések szerint a külföldre költözött magyarok 25 százaléka juttat haza rendszeres pénzbeli támogatást. A támogatók aránya ennél magasabb (32%) a 2009 után kiköltözöttek körében.