Fókuszban

Az 1990-es évek fordulóján vezető kormányzati tisztviselőként dolgozó szerző véleménye szerint a rendszerváltozás során sikerült megteremteni egy piacgazdaság-konform foglalkoztatáspolitika intézményi, szervezeti és munkajogi kereteit. Ezekből a sztrájktörvény és az érdekegyeztetés szabályait elemzi részletesebben.

Elemzések, vélemények

A cikk szerzője a rendszerváltást közvetlenül megelőző, majd az azt követő néhány évben lezajlott, a munkahelyek tömeges megszűnését kezelő korabeli foglalkoztatási és területfejlesztési politikát  ismerteti és egyúttal értékeli.

A szerző szerint jó lenne minél szélesebb körben megvitatni a teljes foglalkoztatás kérdését, és ebből is kiindulva megfogalmazni azt, hogy mi lehet/legyen a magyar foglalkoztatáspolitika jövőképe.

A felsőoktatás és a tudomány aktuális problémáiról folytatott vitához kapcsolódva a szerzők a negatív jelenségeket nem pusztán minőségi romlásként, hanem az intézményi működés, a tudástermelés szerkezete és a technológiai környezet együttes átalakulásaként vizsgálják.

Szubjektív visszaemlékezés az 1990-es évekre, amikor a foglalkoztatás eszköz- és intézményrendszerének egy korábban ismeretlen, különleges helyzetet kellett kezelnie.

Krónika

A Közgazdasági Szemle 2026/3. számában megjelent tanulmány a fejlesztéspolitika és az iparpolitika néhány vitatott vonatkozásával foglalkozik, kimutatja, hogy hosszabb időt tekintve a versenyviszonyok deformálása, a járadékvadászat terjedése rontja az erőforrás-allokációt, és ütemvesztéshez vezet.

A KRTK-KTI műhelytanulmánya bemutatja, hogy az EU bértranszparencia-irányelve alapján mért bérkülönbségek nagysága, a munkavállalók egyenlőtlenségben való érintettsége, valamint a vállalatokra háruló megfelelési teher milyen mértékben függ a választott mérési és kategorizálási döntésektől.

A minikonferencián a „Göröngyös út a XXI. századi teljes foglalkoztatás felé” című, az elmúlt időszak foglalkoztatáspolitikáját áttekintő e-könyv megjelenésének alkalmából a cikkgyűjtemény neves szerzői gárdájának három tagja tartott előadást.

A Pénzügyi Szemlében megjelent publikációhoz kapcsolódva annak szerzői és a felkért hozzászólók az EU versenyképességét meghatározó tényezők széles körében a humántőke meghatározó szerepét részletezték többféle nézőpontból.

Az ILO aktuális jelentése összefoglalóan hangsúlyozza, hogy a globális munkanélküliségi ráta stabilitása ellenére, a munka minősége, az egyenlőtlenségek és a fiatalok helyzete továbbra is súlyos kihívásokat jelent világszerte.

A kiadvány egységes szerkesztésben tartalmazza az MKT Munkaügyi Szakosztályának 2025 januárjától az év végéig tartott rendezvényeiről készült szakmai összefoglalókat. amelyek a munka világa legnagyobb érdeklődésre számot tartó, vitákat generáló kérdéseire hívják fel a figyelmet.