Az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kultúrális Főigazgatósága által 2021 novemberében megjelentetett Oktatási és Képzési Figyelő az első olyan kiadvány, amely a koronavírus alatti oktatáspolitikai, nevelésügyi és felnőttképzéssel kapcsolatos átfogó megállapításokat mutatja be. A magyar nyelven is elérhető jelentés fontosabb megállapításait itt foglaljuk össze.

Pandémia, szülők és gyermekek

A magyar szülők több mint fele úgy véli, hogy a világjárvány hatással volt gyermekei mentális egészségére. Az UNICEF által 2021 májusában végzett reprezentatív felmérés szerint a szülők 54%-a számolt be gyermekei körében figyelemzavarokról, alvászavarokról, magányosságról, nyugtalanságról vagy szorongásról (UNICEF, 2021). A szülők mintegy fele attól tart, hogy a kijárási korlátozások és a pandémiás helyzet hosszan tartó kedvezőtlen hatással lesz gyermekeire: érzelmi, szociális és motoros fejlődésük lelassult, és tanulási hiányosságaik halmozódtak fel.

Oktatásfinanszírozás

A közkiadások az uniós átlag körül mozognak. Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-arányosan 2019-ben megfeleltek az uniós átlagnak (4,7%). A teljes állami költségvetés százalékában mérve Magyarország 2019-ben 10,3%-ot költött oktatásra, szemben a 10,0%-os uniós átlaggal. Az oktatási kiadások 2010 óta reálértéken 11%-kal nőttek, de az ágazatok közötti megoszlás jelentősen megváltozott. Míg a közép- és felsőfokú oktatás finanszírozása nőtt (29,7%-kal, illetve 25,5%-kal), addig az óvodai oktatásé 12,6%-kal csökkent.

 A felsőoktatás finanszírozása 2021-ben csökkent. A felsőoktatásra elkülönített összeg 5%-kal, a 2020. évi 624 milliárd forintról (~ 1,73 milliárd euró) 2021-re 593 milliárd forintra (~ 1,69 milliárd euró) csökkent, amelyből 322 milliárd forintot (~ 0,9 milliárd euró) működési költségekre fordítottak. Az elmúlt években a felsőoktatás támogatása – még uniós finanszírozással is – nemcsak nominális értelemben, hanem a GDP-hez viszonyítva és hallgatónként is csökkent.

Iskolaérettség, szelekció, PISA 2018 adatok, lemorzsolódás

A gyermekek iskolaérettségéről továbbra is a központi hatóság dönt. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2019-es módosítása megváltoztatta a gyermekek általános iskolába történő beíratásának szabályát. Míg korábban iskolaéretlenség esetén az óvodavezetők engedélyezhették az óvodába járás egy évvel történő meghosszabbítását az általános iskolába lépés helyett, az új szabályozás szerint a szülőknek a tanév kezdete előtt 8 hónappal kérelmet kell benyújtaniuk, amelyet az Oktatási Hivatal által kiadott szakértői határozat követ.

Az iskolarendszer erősen szelektív, ami a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete szerinti korai elkülönüléséhez vezet. A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középiskolai oktatásban rendkívül egyenlőtlen az iskola típusa szerint; a rendelkezésre álló adatok szerint nagyon magas a szakképző iskolákban (12,96%), alacsonyabb a technikumokban és szakgimnáziumokban (2,86%) és nagyon alacsony a gimnáziumokban (1,35%) (OH, 2021).

Az OECD nemzetközi tanulói teljesítményfelmérő programjának (PISA 2018) legutóbbi felmérésében elért oktatási eredmények alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál. A 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott, a legnagyobb csökkenés a természettudomány területén következett be.

2020-ban a korai iskolaelhagyók aránya kismértékben nőtt. 2020-ban az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya 12,1%-ra emelkedett (szemben a 9,9%-os uniós átlaggal és a 9%-os uniós szintű célkitűzéssel). Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett térségekben és a romák körében (65,3%) (KSH, 2019). A hátrányos helyzetű tanulók meghatározott iskolákban – különösen a szakképző iskolákban – való koncentrálódása és az egyre sürgetőbb pedagógushiány megnehezíti ezeknek a tanulóknak az iskolában tartását és azt, hogy olyan személyre szabott támogatást kapjanak, amelyre szükségük lenne. három leginkább érintett megyében a tanulók 10–15%-a veszélyeztetett.

Tanárhiány

A tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent. A világjárványhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság ellenére az általános oktatásban, valamint a szakoktatásban és -képzésben dolgozó tanárok száma egy év alatt csaknem 3000-rel csökkent; itt a teljes munkaidőben dolgozó tanárok száma 2020/2021-ben 164 438 volt (KSH, 2021b). A pedagógusállomány idősödik: 2017-ben a tanárok 41%-a 50 éves vagy annál idősebb volt. A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: a lemorzsolódási arány magas, és a végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmában.

Felnőttkori tanulás, csak a munkaerőpiac számít?

A felnőttoktatásban való részvétel alacsony, és a kijárási korlátozások alatt tovább csökkent. Az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek aránya 2020-ban 5,1%-ra csökkent. A szakoktatás és -képzés, valamint a felnőttoktatás közelmúltbeli reformja várhatóan hatással lesz a részvételre. A diákhitelek felnőttképzésben való bevezetése várhatóan növelni fogja a részvételt. 2021-ben elindult az ESZA+-ból finanszírozandó vállalati képzési támogatási program, amelynek keretében 70 milliárd forint (kb. 200 millió euró) összköltségvetésből több mint 100 000 munkavállaló képzése valósul meg. A munkáltatók támogatást igényelhetnek a képzési költségek fedezésére és a képzés ideje alatt alkalmazottjaik fizetéséhez való hozzájárulásra. 2021 márciusában átszervezték a munkaerő-piaci képzések rendszerét, felváltva az állami foglalkoztatási szolgálat korábbi rendszerét. A felnőttkori tanulással kapcsolatos szakpolitikai fejlemények egyre inkább a munkaerőpiachoz és a munkáltatók termelékenységéhez kapcsolódó igényekre összpontosítanak.

 Kicsi hazai felsőoktatás, sok külföldi diák, gyors elhelyezkedés

A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (30,7%) Magyarországon az egyik legalacsonyabb (szemben a 40,5%-os uniós átlaggal és a 45%-os uniós célértékkel). A magasan képzett nők aránya ebben a korcsoportban 11,1 százalékponttal meghaladja a férfiakét, ami kevéssel az uniós átlag fölött van. A friss diplomások foglalkoztatási aránya (88,1%) meghaladja az uniós átlagot (83,7%). A 2020/2021-es tanévben összesen 204 819 hallgató tanult nappal nappali tagozatos felsőoktatásban, ami csaknem megegyezik az előző évi adattal; az összes hallgató 28,8%-a tanul részidős munkarendű képzésben. A nappali tagozatos hallgatók körülbelül egyharmada fizet tandíjat; ez az arány magasabb a részidős munkarendű képzésben részt vevő hallgatók körében (Európai Bizottság, 2020). A nemzetközi hallgatók aránya növekszik (35 635 hallgató, azaz az összes hallgató 17,4%-a), míg 2019/2020-ban mintegy 15 000 magyar hallgató tanult külföldi felsőoktatási intézményekben; a fő célországok Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság (Engame Academy, 2021).

Az adatok azt mutatják, hogy egyes alapképzéseken végzettek átlagosan közel egyharmaddal, az osztatlan mesterképzéseken végzettek pedig akár 38%-kal többet kerestek, mint az országos átlagbér. Ráadásul kevesebb mint 2–2,5 hónap alatt találtak munkát.

BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A teljes jelentés itt érhető el:

EB Oktatási és Képzési Figyelő 2021: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/1c0bc6e2-57df-11ec-91ac-01aa75ed71a1/language-hu