Általános meggyőződés, hogy a „tisztességes foglalkoztatás” keretfeltételeit alapvetően a munkajog biztosítja. Ez nyilvánvalóan így is van, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi szakirodalomban az a tény, hogy egyrészt a munkajog mellett számos egyéb innovatív jogi megoldás befolyásolhatja a munkáltatói attitűd alakulását, másrészt a munkajog maga is számos egyéb jogterülettel (pl. közbeszerzési jog, gazdasági jog) állhat intenzív kölcsönhatásban céljai elérése érdekében. Közvetetten, reszponzív jelleggel tehát számos jogi (és ún. puha jogi) technika szolgálhatja a munkajogi jellegű célok (pl. tisztességes foglalkoztatás) realizálását, illetve a munkajogi megfelelés ügyét. A publikáció szerzője csupán egy ilyen újszerű jogi megoldásra mutat rá, amely alapvetően a vállalati önszabályozás (vállalati felelősségvállalás) irányából kezd mind határozottabban felkerülni az EU-s és tagállami jogalkotás „étlapjára” is. Ez a jelenség pedig az úgynevezett „szociális jelentéstétel”. Az írás apropóját az adja, hogy az Európai Bizottság - hosszas viták után - 2013 közepén előállt azon új jogalkotási javaslatával, miszerint bizonyos nagyvállalatok számára előírná a releváns nem pénzügyi információk közzétételét, biztosítva ezáltal az egyenlő versenyfeltételeket az Unió egészében. A javaslat fő célja a vállalatok átláthatóságának növelése. A cikk bemutatja e javaslat hátterét, előzményeit és lényegét, illetve rávilágít a tágabb összefüggésekre és az esetleges munkajogi kontextusra.