A szerző álláspontja szerint a jelenlegi jogérvényesítési eszközök a munkabérrel összefüggő visszaélésekkel kapcsolatban korlátozottan bírnak elrettentő erővel, így büntetőjogi következmények esetleges alkalmazására tesz javaslatokat.
A szerző a friss alkotmánybírósági határozat nyomán tisztázni igyekszik a munkakör betöltésére való alkalmatlanság és a keresőképtelenség társadalombiztosítási következményeivel kapcsolatos félreértéseket.
Az EU foglalkoztatási és szociális miniszterei által elfogadott megállapodás célja a platform alapú munkában érintettek munkakörülményeinek javítása és az algoritmusok digitális munkaplatformok általi használatának szabályozása.
A konferencia nemcsak a szűken vett szakmai kör, hanem a közélet iránt érdeklődők széles rétegei számára érdekes munkajogi, antidiszkriminációs, továbbá munkavédelmi kérdéseket tárgyalt.
Munkajogi szakértői válaszok az energiafogyasztás témájában a munkáltatók és munkavállalók között esetlegesen felmerülő legfontosabb kérdésekre.
Több szakmai grémium szervezett közös konferenciát abból az alkalomból, hogy 30 éve született meg a rendszerváltás utáni új Munka Törvénykönyve, illetve 10 éve történt (egyébként sokat vitatott) jelentős átalakítása.
Az összeállítás célja felhívni a figyelmet a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat társadalmilag és gazdaságilag is fontos tevékenységére.
A veszélyhelyzetben népszerűvé vált otthoni munkavégzés elrendelését kormányrendelet segítette. Ennek kapcsán a szerző azt elemzi egy cikkben és részletesebben egy videós előadásban, hogy ezzel milyen mértékben gyengült a munkajog védelmi szerepe.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék szervezésében 2019. november 7-én került megrendezésre „A gyengébb fél védelmében” című konferencia, ahol kilenc előadás keretében tárgyalták az előadók ezt az érdekes és aktuális témakört.
Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.