A munka története egyben az esélyegyenlőtlenségek leküzdésének krónikája is. A jogon kívüliség nem feltételez jogellenességet, de a jogbiztonság hiánya a jogtalan vagy a jogszerű, mégis igazságtalan szituációk kialakulásának kedvez. A jogállamiság hiányosságai a munka világában csapódnak le elsőként. A munkaügy megmutatja egy adott ország jogi kulturáltságának fokát: a munka világa hűen tükrözi a jót és a rosszat egyaránt. A munkaügy keleten és nyugaton is a társadalmi vizsgálódások felvonulási területe. Itt mérik a joguralom és az egyéb emberi jogok állapotát.
A cikkben feldolgozoztt témakörök: A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja és esetei. Az érintettek köre. A védelem időtartama. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv fogalma. A szakszervezeti jogok gyakorlásának tartalmi és formai követelményei. Az egyetértés bírói ítélettel való pótlása. A munkajogi védelem megsértésének jogkövetkezményei.
Örökzöld témaként újra és újra felbukkan a vezető állású munkavállalók és a vezető tisztségviselők jogi helyzetének elemzése. Erre egyrészt az ad alapot, hogy e vezetők különböző jogterületek, a munkajog illetve a társasági jog eltérő szerepet betöltő jogintézményei. Másrészt pedig gondot okoz a két törvény tartalmi összhangjának hiánya.
A munkavállalói kártérítési felelősség szabályai az Mt-ben annak hatályba lépése óta lényegében változatlan képet mutatnak. Ezek szerint a munkavállaló felelőssége főszabály szerint vétkességi alapú, ez alól a megőrzési felelősség és a leltárhiányért fennálló felelősség jelent kivételt, amelyek alapvetően vétkességre tekintet nélkül szabályozzák a munkavállaló felelősségét. Ez a cikk a vétkességi alapú felelősséggel kapcsolatos szabályozási kérdéseket, azok lehetséges változtatási pontjait tekinti át dióhéjban.
Jogutódlás esetén a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége általában akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor kollektív szervek is működnek a munkáltatónál. Ez esetben a munkavállalók esetleges munkáltatói félretájékoztatással szembeni védelmét a munkavállalói érdekképviseletek a jogi keretek között biztosítják és biztosíthatják.
A Munka Törvénykönyve a bevezető rendelkezései között általánosan rögzíti a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét, de konkrétan is meghatároz olyan eseteket, amikor a munkáltató tervezett döntése előtt munkavállalóját tájékoztatni köteles.
Pál Lajos, az l992-ben hatályba léptetett rendszerváltás utáni Munkatörvénykönyv atyja, a Munkaügyi Szemle 2007. évi 9. számában felvázolta az álláspontja szerint rekodifikálásra megérett hazai munkajogi szabályozás korszerűsítésének szempontjait. A tanulmány rövid összefoglalását adja annak a koncepciónak, amelyet egy hattagú munkacsoport önszorgalomból dolgoz ki egy új Munkatörvénykönyv tervezeteként. Erről a 2008 októberében Visegrádon megrendezett V.