A kiadvány átfogó képet nyújt az Európai Unió elveiről és céljairól, illetve a tagállamok gyakorlatáról a munka világára vonatkozó jogi szabályozás terén.
Minden valószínűség szerint a közeljövőben Németország is csatlakozik azon európai államokhoz, amelyek általánosan kötelező minimálbért alkalmaznak. A cikk röviden bemutatja az eddigi szabályozást és a témához kapcsolódóan ismertet egy a minimális bérszint alkotóelemeiről folytatott jogvitát, amelyben az Európai Bíróság is állást foglalt.
A versenyszféra felső vezetőinek munkaviszonyára vonatkozó sajátos szabályozás indokairól és gyakorlatáról Lőrincz György munkajogásszal beszélgettünk.
A cikk a teljesség igénye nélkül villant fel olyan munkajogi dilemmákat, amelyek a közösségi média-felületek („social networks”) használata kapcsán merülhetnek fel. Hiszen amellett, hogy a közösségi portálok publikus felületei ma már voltaképpen sztenderd „munkaeszközei” a HR-szakembereknek (pl.
Az arányosság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy egy meghatározott cél eléréséhez használt eszközök csak olyan szintig nyerjenek alkalmazást, amely megfelelő és szükséges/arányos a kitűzött cél eléréséhez. A Lufthansa három pilótájának munkaszerződése a kollektív szerződés rendelkezései szerint 60. életévük betöltésekor szűnt meg. Mindhárman úgy vélték, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elszenvedői, és ügyük az Európai Unió Bíróságáig jutott. Az eljárás és az ítélet aktuális hazai tanulságokkal is szolgál.
A cikk összefoglaló jelleggel ismerteti az MT változásait a munkáltatói kártérítési felelősség rendszerében. Tanulsága, hogy bár a munkáltatói felelősségi szabály alapjai nem változnak, de az objektív felelősség szigora csökken.
A cikk összefoglalja a törvény megalkotásának indokait, érzékelteti, hogy az eredmény minőségi, szemléletbeli váltást is jelent, és kiemeli az új Mt-nek a munkaviszony megszüntetésre vonatkozó újításait.