Petrovics Zoltán előadásait a Zsigmond Király Főiskolán azért is szeretik a hallgatók, mert igyekszik elkerülni a nem könnyű jogi nyelvezetet, s úgy készíti fel őket (nappalisoknál ez különösen nehéz), hogy használni tudják a tanultakat a hétköznapokban. Együttműködő, jó kolléga, aki pontosan tudja, hogy ma már nem lehet tárgyakat egymástól elkülönítve tanítani, a felsőfokú oktatás is csapatmunka.
Az új szabályozási környezet kapcsán jelen cikk tárgyköre a munkavállalói felelősség. A középpontban a munkavállaló munkáltatóval szemben közvetlenül fennálló, szubjektív jogalapú kárfelelőssége áll. Ebben a körben azon pontok áttekintésére törekszem, amelyek eltérnek a korábbi szabályozáshoz képest. Érdemes előrebocsátani, hogy a vizsgált jogintézmény ugyan a továbbiakban is reagál a munkajogviszony természetére, a szabályozás szigorodik a munkavállaló terhére. Már itt kiemelendő, hogy a jogalkotó ún.
A húsvéti alkotmány újabb mérföldkő az állam és az egyház békés elválasztásának útján. Újabb megerősítése annak a már korábban is létező állami szándéknak, hogy az egyházakat partnernek tekintse, és a munka egyházi világába is csak az emberi jogok védelmében engedjen beavatkozást. Azaz csak a legszükségesebb, a legvégső esetben. És ekkor sem elsősorban az állam számára, hanem az emberi jogok nemzetközi jogérvényesítési mechanizmusa mentén.
A cafeteria intézményének egyértelmű rendeltetése az adóoptimalizálás. A munkáltatók oly módon kívánnak a munkavállalók részére valamiféle díjazást juttatni, hogy abból minél kevesebb közteher kerüljön levonásra. A válság idején felértékelődik azoknak a díjazási formáknak a szerepe, amelyeket alacsony adó terhel. A cikk témája ezért a cafeteria és annak munkajogi szempontú vizsgálata. Kiemelésre kerülnek azok a munkajogi buktatók, amelyekre a munkáltatóknak érdemes odafigyelniük ahhoz, hogy elkerülhessék a negatív jogkövetkezményeket.
A munkavállalók információs önrendelkezési jogának érvényesítése mellett – vagyis, hogy mely személyes adatát kezelheti a vezető és milyen célból – gyakran felmerülő kérdés, hogy a jogszerűen beszerzett személyes adatokat meddig tarthatja nyilván a munkáltató. A két kérdést külön kell választani, és önállóan kell megítélni azt, hogy mit, és mennyi ideig kezelhet az adatkezelő. Ez utóbbi kérdésre egyetemleges válasz nem adható, vagyis vannak olyan adatok, amelyeket rövid időtartamig, és vannak olyanok, melyeket igen hosszan kezelhet a munkáltató.
A munka története egyben az esélyegyenlőtlenségek leküzdésének krónikája is. A jogon kívüliség nem feltételez jogellenességet, de a jogbiztonság hiánya a jogtalan vagy a jogszerű, mégis igazságtalan szituációk kialakulásának kedvez. A jogállamiság hiányosságai a munka világában csapódnak le elsőként. A munkaügy megmutatja egy adott ország jogi kulturáltságának fokát: a munka világa hűen tükrözi a jót és a rosszat egyaránt. A munkaügy keleten és nyugaton is a társadalmi vizsgálódások felvonulási területe. Itt mérik a joguralom és az egyéb emberi jogok állapotát.