Az új szabályozási környezet kapcsán jelen cikk tárgyköre a munkavállalói felelősség. A középpontban a munkavállaló munkáltatóval szemben közvetlenül fennálló, szubjektív jogalapú kárfelelőssége áll. Ebben a körben azon pontok áttekintésére törekszem, amelyek eltérnek a korábbi szabályozáshoz képest. Érdemes előrebocsátani, hogy a vizsgált jogintézmény ugyan a továbbiakban is reagál a munkajogviszony természetére, a szabályozás szigorodik a munkavállaló terhére. Már itt kiemelendő, hogy a jogalkotó ún. kombinált rendszert rögzít, amelynek régi-új eleme az ex lege meghatározott kártérítési plafon. Ehhez, mint kiegészítő pillér csatlakozik a különös méltánylást érdemlő körülmények bírói értékelése.