Minden tízedik európai elismeri, hogy számla nélküli árut, vagy szolgáltatást vásárolt az elmúlt év folyamán, s mintegy 4%-uk maga is kapott feketén fizetséget az elvégzett munkájáért. Mi több, minden 30 európai állampolgár közül egynek a hivatalos munkaadója fizette részben a „zsebébe” – avagy az angol terminus szerint „borítékban” - a fizetését. Az Eurobarometer 2014 márciusában közzétett felmérése szerint a bejelentetlen munka továbbra is széles körben jellemző az Európai Unióban, bár a probléma mértéke és értékelése országonként eltérő képet mutat.

 A válaszolók 11%-a elismerte, hogy az elmúlt évben vásárolt számla nélküli árut, vagy szolgáltatást, miközben mintegy 4%-uk maga is végzett bejelentetlen körülmények között munkát. 60%-ban az alacsonyabb ár volt az illegális vásárlás mellett szóló fő érv, míg a válaszolók 22%-a szívességet tett ezzel a barátainak.

 A válaszolók 50%-ban a bejelentetlen munkavégzés fő indokát a mindkét fél számára előnyös körülményekben látták, míg 21% a legális munkavégzés lehetőségének hiányát, 16% a magas adóterheket, 15% pedig más típusú jövedelem hiányát nevezte meg. A dél-európaiak jóval nagyobb arányban (41%) említették a rendszeres, legális munkalehetőség valamint a más forrásból származó jövedelem hiányát is (26%).

 A felmérés értelmében az európaiak évente átlag 200 eurót költenek számla nélküli beszerzésekre, míg a bejelentetlen munkát végzők átlagosan 300 eurót keresnek ily módon. A számla nélküli szolgáltatások iránti igények döntően a ház körüli javítások, renoválások (29%), az autójavítás (22%), a lakástakarítás (15%) és az élelmezés (12%) területén merülnek fel. A felmérés során elismert bejelentetlen munkavégzés fő területei a ház körüli javítások (19%), a kertészkedés (14%) a takarítás (13%) és a gyermekfelügyelet (babysitting 12%) voltak.

 A válaszolók 3%-a kapja fizetésének egy részét nem hivatalos formában („borítékban”), többnyire kisebb vállalatok esetében. A bérek egy részének ily módon történő kifizetése Dél-Európában a leggyakoribb, s az átlagosnál ugyancsak magasabb Közép- és Kelet Európában.

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_402_en.pdf