Az Európai Bizottság ez év elején közzétett, „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, 2012” című jelentése megállapítja, hogy az öt éve tartó gazdasági válság következtében a munkanélküliség két évtizede nem tapasztalt csúcsértékre, közel 11%-ra nőtt. Csökkent a háztartások jövedelme is, és növekszik a szegénység illetve a kirekesztődés veszélye. Új választóvonal kezd kialakulni a csökkenő termelés, a növekvő munkanélküliség és a visszaeső jövedelem lefelé tartó spiráljában rekedt - déli és keleti - országok, valamint a jól működő munkaerőpiaccal és erősebb jóléti rendszerrel rendelkező, megfelelő mértékű rugalmasságot tanúsító tagállamok között.
A jelentés értelmében a növekvő különbségek tendenciája különösen az euróövezet északi és déli része között szembetűnő. Míg ez a két terület 2007-ben azonos munkanélküliség rátával rendelkezett, 2011-re az eltérésük 7,5 %-ra nőtt. Az euróövezeten kívüli különbségek, bár kisebb mértékben, de szintén növekedtek. Az elemzésből az is kiderül, hogy azokban a tagállamokban, amelyek a munkaerőpiacuk dinamizálása érdekében jelentős reformokat hajtottak végre, ott a munkanélkülieknek még a válság évei alatt is nagyobb esélyük volt arra, hogy új munkahelyet találjanak. Az Európai Bizottság 2012. áprilisi foglalkoztatási csomagjában, valamint a 2013-as éves növekedési jelentésben ilyen reformokra sürgeti a tagállamokat, amelyek részletes vizsgálatára a 2013-as európai szemeszter, illetve az egyes országokra vonatkozó ajánlások keretében kerül sor.
A jelentés hangsúlyozza, hogy válság társadalmi hatása még súlyosabbá vált, mivel az alacsonyabb adóbevételek, valamint a szociális juttatásokra fordított magasabb szintű kiadások (az úgynevezett „automatikus stabilizátorok”) kezdeti védőhatásai gyengültek. Az érezhető javulás hiánya a tagállamok többségében lefelé nyomta a háztartások jövedelmét, és növelte a tartós kirekesztődés veszélyét. A legnagyobb visszaesés Görögországban (17%), Spanyolországban (8%), Cipruson (7%), valamint Észtországban és Írországban (5%) következett be. Ezzel szemben az északi országokban, valamint Németországban, Lengyelországban és Franciaországban a jóléti rendszernek és a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhetően a válság időszakában is tovább emelkedett az összjövedelem. A tovább húzódó válság következtében azonban mindenütt növekszik a tartós kirekesztődés kockázata.
A növekvő szegénység és a tartós kirekesztődés állandósulásának elkerülése érdekében a szociális védelmi politikát az egyes országok sajátosságaira és a leginkább veszélyeztetett rétegekre kell szabni. Ennek elősegítése érdekében a Bizottság 2013 elején un. szociális beruházási csomagot tesz közzé.