Szalavetz Andrea: Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban?  Közgazdasági Szemle, LXXIII . évf., 2026. január (72–94. o.)

A tanulmány itt elérhető: https://real.mtak.hu/232592/1/85698-1-10-20260120.pdf

A szerző azt elemzi, miért látunk ellentmondásos adatokat és előrejelzéseket a mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatásairól.

Fő megállapításai a következők:

1. A „zaj” okai

Az elemzés szerint az AI fejlődése olyan gyors, hogy mire a mélyebb elemzések elkészülnek, a technológia már túlhalad rajtuk (p. 3). A szakértők közötti véleménykülönbségeket az eltérő módszertanok mellett a különböző világnézetek és értékpreferenciák is okozzák (p. 3).

2. Hatás a tudásalapú munkakörökre

• Nem lineáris folyamat: Bár az AI képességei (pl. kreativitás, programozás, diagnosztika) robbanásszerűen javulnak, ez nem vezet azonnali, lineáris automatizáláshoz a valós munkafolyamatokban (pp. 1, 6).
• Képzettség elértéktelenedése: A korábbi technológiai hullámokkal ellentétben az AI most a magasan képzett diplomásokat érinti (p. 14). Az AI képessé válik a diplomások által végzett „tudásigényes rutinfeladatok” (pl. összefoglalók írása, jogi kutatás) átvételére (pp. 12-13).
• Szelekció: A munkaerőpiacon a „csupán korrekt” teljesítményt nyújtó diplomások tudása elértéktelenedik, és csak a legkiválóbbak tudnak majd versenyben maradni (pp. 1, 15).

3. Termelékenységi paradoxon

Bár egyéni szinten az AI jelentős időmegtakarítást hozhat, makroszinten a termelékenység növekedése még nem látszik egyértelműen (p. 9). Ennek okai:

• A cégeknek radikális szervezeti innovációra és az erőforrások átstrukturálására van szükségük a megtérüléshez (pp. 10-11).
• Az AI-használat kezdetben akár csökkentheti is a hatékonyságot az ellenőrzési és javítási igény (az úgynevezett „workslop”) miatt (p. 10).

4. Társadalmi és oktatási válság

A szerző szerint a jelenlegi oktatási rendszerek válság előtt állnak, mivel továbbra is olyan képességeket (pl. adatok memorizálása) erőltetnek, amelyekben az emberi munkaerő lemaradása az AI-val szemben behozhatatlan (pp. 1, 16).

Összegzés: A tanulmány inkább a pesszimista forgatókönyv felé hajlik: az AI a jövőben megbízhatóbban és olcsóbban végzi el a feladatok többségét, ami identitásbeli és egzisztenciális válságot okozhat a középszerűen teljesítő diplomások körében (pp. 15-16).