2010 óta nincs önálló munkaügyi tárca a kormányzati struktúrában. Ez a gyakorlat 2026-ban folytatódik. Ehhez kapcsolódóan, ha tanulságokkal nem is, de érdekességekkel bizonyosan szolgál egy 2015-ben megjelent cikkünk.
A konferencián Szalavetz Andrea az AI munkaerőpiaci hatásait részletező tanulmányához kapcsolódva a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásairól bontakozott ki tanulságos vita.
A Közgazdasági Szemle 2026/3. számában megjelent tanulmány a fejlesztéspolitika és az iparpolitika néhány vitatott vonatkozásával foglalkozik, kimutatja, hogy hosszabb időt tekintve a versenyviszonyok deformálása, a járadékvadászat terjedése rontja az erőforrás-allokációt, és ütemvesztéshez vezet.
A Pénzügyi Szemlében megjelent publikációhoz kapcsolódva annak szerzői és a felkért hozzászólók az EU versenyképességét meghatározó tényezők széles körében a humántőke meghatározó szerepét részletezték többféle nézőpontból.
A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány egyrészt bemutatja az AI munkaerőpiaci hatásaira vonatkozó, egymásnak ellentmondó előrejelzések okait, másrészt meglepő prognózist ad a diplomás munkaerő iránti kereslet várható alakulására.
Az összeállításban szereplő, weboldalunkon 2025-ben megjelent 11 cikkk különböző fókuszokból áttekinti az elmúlt időszak szélesen értelmezett foglakoztatáspolitikájának egyes elemeit, amelyhez az "egymillió új munkahely" ambíciózus vállalás megvalósulásának elemzése szolgált kiindulóponttul.
A kiadvány egységes szerkesztésben tartalmazza az MKT Munkaügyi Szakosztályának 2025 januárjától az év végéig tartott rendezvényeiről készült szakmai összefoglalókat. amelyek a munka világa legnagyobb érdeklődésre számot tartó, vitákat generáló kérdéseire hívják fel a figyelmet.
A Pénzügyi Szemle 2025. 1. számában „Az Európai Unió versenyképessége az emberi tőke fényében – ami a Draghi-jelentésből kimaradt” címmel megjelent tanulmány az MKT Munkaügyi Szakosztály 2026. február 5-i kerekasztal beszélgetésének alapjául szolgált.
Az Acta Humana - Emberi Jogi Közlemények 2025. 2. számában megjelent cikk ismerteti, kritizálja a Letta és Dranghi nevével fémjelzett két EU-s versenyképességi tanulmány megállapításait, és felhívja a figyelmet az emberi és társadalmi tényezők elemzésének fontosságára.
Milyen előnyei és hátrányai vannak annak a koncepciónak, hogy míg korábban a munkaerő-kereslet és kínálat összhangját önálló foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiaci szervezet támogatta, mára ezt a szerepet jórészt az adópolitika vette át?