"Jobs 4 Europe" – EU Foglalkoztatáspolitikai konferencia
Az Európai Bizottság által 2012. szeptember elején Brüsszelben rendezett „Munkahelyek Európának” című, magas szintű foglalkoztatáspolitikai konferencián az európai intézmények vezetői, tagállami munkaügyi miniszterek, nemzetközi szervezetek képviselői, szociális partnerek, akadémikusok és gyakorlati szakemberek vitatták meg a Bizottság „munkahely-gazdag” (job-rich) fellendülést megalapozó Foglalkoztatási Csomagjának iránymutatásait, javasolt intézkedéseit, s a végrehajtásához szükséges tennivalókat.
A tanácskozás fő üzenete szerint a foglalkoztatáspolitikák a gazdasági teljesítmény fontos tényezői, s a munkanélküliség leküzdése, a munkahelyekben gazdag fellendülés érdekében a releváns uniós politikák fokozott együttműködése és koordinációja szükséges. Az európai dimenzió megerősítésének kulcsfontosságú eleme a Gazdasági és Monetáris Unió stabilizálása, az EMU 2.0 kialakítása, melynek működése a valódi európai munkaerőpiac megteremtését is feltételezi. „Európának munkahelyek kellenek, de a munkahelyekhez Európára van szükség” – hangzott a jövőbe mutató konklúzió.
A konferencia plenáris ülésén elhangzott előadásokból válogattunk.
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy nyitóbeszédében aláhúzta, hogy a foglalkoztatottság növeléséért elsődlegesen a tagországok felelősek, s a foglalkoztatás politikák markáns átalakítását sürgette. Megítélése szerint mind a keresleti, mind a kínálati oldalon sok tennivalója van a kormányoknak. Ugyanakkor az uniós fellépés megerősítésének szükségességét is hangsúlyozta, melynek fő biztosítékaként a 2014-2020 időszakra készülő többéves pénzügyi keret célzott közösségi támogatásokat ajánl a munkaerő-piaci problémák enyhítésére. Kulcskérdésnek ítélte ugyanakkor a mobilitás növelését, hiszen a huszonöt millió munkanélkülivel együtt több mint kétmillió betöltetlen állás van Európában: „oda kell menni, ahol a munka van!” – hangsúlyozta. letöltés
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso az európai szociális modell megőrzése mellett érvelt. Európa pénzügyi, gazdasági, intézményi válságát szociális és bizalmi válság tetézi, s a kilábaláshoz elengedhetetlen a szolidaritás megerősített érvényesítése. Ezzel összefüggésben komoly aggodalmának adott hangot, hogy néhány tagállam a 2014-2020 időszakra szóló pénzügyi keret támogatását a szolidaritást kifejező foglalkoztatási és szociális kiadások csökkentéséhez kötik. Az Európai Szociális Alap megerősítésén túlmenően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szakpolitikák fokozottabb közösségi koordinációját tartotta szükségesnek, beleértve az oktatáspolitikát is, hogy csökkenhessen a munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltérése. letöltés
Christopher Pissariades, Nobel-díjas közgazdász professzor a dinamikus európai munkaerőpiacról szóló előadásában a munkahely-nélküli (job-less) és a munkahely-gazdag (job-rich) fellendülés különbségeit taglalva rámutatott arra, hogy míg az előbbi esetében a termelékenység-emelkedésen alapuló GDP növekedést a foglalkoztatás bővülése követi késéssel, addig a foglalkoztatás-bővülésre épülő munkahely-gazdag fellendülést a termelékenység kezdeti visszaesése kíséri. Óvatosságra intett ezért a munkahely-gazdag fellendülésre építő koncepció túlzott térnyerése kapcsán, s célszerűnek tartotta azt kizárólag anti-recessziós politikaként, korlátozott ideig alkalmazni. A fellendülést elősegítő munkaerő-piaci rugalmasság biztosításán túlmenően további foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket tartott szükségesnek a tartós munkanélküliség elkerülése és a termelékenység növelése érdekében, különösen a munkaerőpiac keresleti oldalán. A munkahelyteremtésnek a Bizottság által preferált ágazataival szemben – zöld gazdaság, egészségügy, ICT szektor – azonban szkeptikusan fogalmazott, foglalkoztatás bővülést szerinte ezen ágazatokkal szemben a szolgáltatási szektor előtérbe helyezése hozhat. letöltés
Andor László, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos záró beszédében a Foglalkoztatási Csomag gyakorlatba ültetése kapcsán a szűkös munkaerő-piaci kereslet orvoslását tartotta az egyik legnagyobb kihívásnak. Hangsúlyozta, hogy a támogatott foglalkoztatási formák csak átmeneti megoldást jelenthetnek, mivel valós foglalkoztatási alternatívák hiányában a termelékenység tartós visszaesését, a versenyképesség romlását eredményezhetik. A munkahelyteremtéssel összefüggő beruházásokat ezért gazdaságilag és társadalmilag is fenntartható módon kell végrehajtani, irányuljanak azok a munkaerőpiac akár keresleti, akár kínálati oldalára. A munkahelyekben gazdag fellendülés érdekében a makroszintű folyamatok, az uniós politikák koherenciája, s különösen az EMU 2.0 szociális dimenziójának megteremtése mellett, kiemelte a helyi, lokális szintű közösségi foglalkoztatás és a szociális gazdaság jelentőségét is a fenntartható foglalkoztatási alternatívák bővítésében. letöltés
A konferencia teljes anyaga itt érhető el.