A cikk az utóbbi évtizedek közmunka gyakorlatát tekinti át. Kitér az értelmezhető szakaszokra, rámutat, hogy az eszköz alkalmazásának alapdilemmái lényegileg nem változtak. Sajátos, hogy a 2010 után kialakult felfogás (jelentősen eltérve a korábbi hazai, s a nemzetközi gyakorlattól) nem ismerte el, nem ismeri el a közmunkát teljes értékű munkának, a bérezés az időszak végén a minimálbér ötven százalékának megfelelő szinten működött, működik.