Munkafeltételek Európában – romló munkakörülmények, divergáló tagállami tapasztalatok
Egy közelmúltban közzétett uniós felmérés szerint az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dolgozik, és többségük úgy véli, hogy munkakörülményei romlottak az elmúlt öt évben. Noha a dolgozók túlnyomó többsége elégedett a munkakörülményeivel, az egyes tagállamok között jelentősek az eltérések. A cikk a felmérés főbb megállapításait foglalja össze, a főbb pontokon kitérve a magyar adatokra is.
Részlet a publikációból:
Számos megállapítás azt látszik megerősíteni, hogy a munkaintenzitás nőtt. Az európai munkavállalók 53%-a legjelentősebb munkahelyi veszélynek egyértelműunkahelyi egészségvédelem és biztonság ugyancsak a magas elégedettségre okot adó területek része; az európai munkavállalók túlnyomó többsége (85%) elégedett ezen a téren. Ausztria, Egyesült Királyság, Hollandia és Belgium, mindegyik 92%-os szinten tartozik a legelégedettebb országok közé, míg e tekintetben is a legkevésbé (53%) a görög válaszolók elégedettek. A magyar válaszok az uniós átlaggal azonos (85%) elégedettséget mutattak.en a stresszt tekinti. A magyar válaszolók számára is messze ez a legjelentősebb, 56%-uk által visszaigazolt munkabiztonsági, munkaegészségi kockázat.
A stresszen túlmenően, európai szinten a munkaterhelés, a munkatempó és a hosszú (13 órát meghaladó) munkanapok inkább okoznak elégedetlenséget, összevetve olyan egyéb tényezőkkel, mint például az elvégzendő feladat iránti érdeklődés hiánya, avagy a nem megfelelő heti vagy éves pihenőidők.
A munkaszervezés tekintetében – a munkahelyi és a magánélet közötti egyensúllyal összefüggésben – a válaszolók jelentős része, 40%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kínálták fel neki azt a lehetőséget, hogy rugalmas munkaidőben dolgozhasson.
A munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot illetően három munkavállalóból kevesebb, mint egy számolt be arról, hogy a munkahelyén intézkedések történtek az újonnan felmerülő (például a nanotechnológiák vagy a biotechnológia okozta) kockázatok kiküszöbölésére, avagy az idősebb, illetve krónikus beteg munkavállalók munkakörülményeinek megkönnyítésére. A válaszolók további jelentősebb munkahelyi veszélyként a rossz ergonómiai feltételeket nevezték meg. 28%-uk véli úgy, hogy a munkahelyen az ismétlődő mozdulatok és a fárasztó vagy kínos testhelyzetek jelentik a legnagyobb egészségi és biztonsági kockázatot, míg 24%-uk számára a terhek napi szintű emelése, cipelése és mozgatása jár ilyen veszéllyel. Balesetek, vagy súlyos sérülések kockázatát a válaszolók közel ötöde, Magyarországon pedig közel egy negyede (23%) érzi a munkahelyén.
Az elmúlt 12 hónap során a dolgozók valamivel több, mint egy negyede (27%) szenvedett a munkája által okozott, vagy felfokozott csont-, ízület- vagy izomproblémától, avagy stressztől, idegességtől, depressziótól. Összességében a stressz, idegesség, depresszió a leggyakrabban említett munkaegészségügyi probléma a legtöbb tagállamban.