Az OECD 2026-os, Magyarországról szóló gazdasági jelentése szerint az ország munkaerőpiacának legnagyobb hosszú távú kihívását a népesség elöregedése és fogyása jelenti. A jelentés munkaügyi fejezete ezért két jelentős, még kiaknázatlan potenciállal rendelkező csoportra összpontosít: a nőkre és a fiatalokra, akik munkaerőpiaci helyzetének javítása egyaránt növelné a rendelkezésre álló munkaerőt, valamint támogatná a termelékenységet és a gazdasági növekedést.

Magyarország népessége az 1980-as évek elején mért mintegy 10,7 millióról mára alig több mint 9,5 millióra csökkent, és az előrejelzések szerint 2050-re 9 millió alá fog esni. A termékenységi ráta vagy a munkaerő-piaci részvétel jelentős növekedése hiányában a munkaerőállomány a következő 25 évben évente mintegy 0,5%-kal zsugorodhat, prognosztizálja az OECD jelentés.

Ami a nők munkaerőpiaci helyzetét illeti, Magyarország jelentős előrelépést ért el a nők foglalkoztatásában. 2024-ben a nemek közötti munkaerőpiaci részvételi különbség 7,8 százalékpontra, az OECD 9,8 százalékpontos átlaga alá csökkent. A foglalkoztatási különbség mintegy 7 százalékpont volt, szemben a 2018-as csaknem 10 százalékponttal.

Az OECD ugyanakkor számos tartós akadályt azonosít:

• A hosszú szülői szabadság miatt a nők a gyermek születése után túl hosszú időre maradhatnak távol a munkától, ami hátrányosan érintheti karrierjüket és kereseti lehetőségeiket.
• Az apai szabadság rövid, ezért a gyermekgondozási feladatok továbbra is aránytalanul nagy mértékben a nőkre hárulnak.
• Nem elegendő a gyermekgondozási szolgáltatások elérhetősége. A három év alatti gyermekek kevesebb mint 20%-a vesz részt formális gyermekgondozásban, és az ellátás elérhetősége területenként jelentősen eltér.
• A tartós ápolási-gondozási rendszer fejletlen. A népesség öregedésével az idős hozzátartozók gondozása egyre inkább a nőkre hárulhat, ami megnehezítheti számukra a munkaviszony fenntartását.
• A nemek közötti bérkülönbség továbbra is fennáll annak ellenére, hogy a foglalkoztatási különbség csökkent.
• A nők továbbra is alulreprezentáltak bizonyos vezetői pozíciókban, pl. a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatóságaiban, továbbá kisebb valószínűséggel választanak magas jövedelmű és csúcstechnológiai foglalkozásokat, annak ellenére, hogy átlagosan a férfiaknál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

A fiatal magyar munkavállalók más jellegű kihívásokkal szembesülnek. Munkanélküliségi rátájuk körülbelül 10 százalékponttal magasabb, mint a legjobb munkavállalási korban lévőké. Ennél alapvetőbb probléma azonban az OECD szerint, hogy az iskolai végzettség szintje stagnál. Speciálisan jelentős gond az oktatási egyenlőtlenség:

• A tanulók oktatási eredményeit erősen befolyásolja társadalmi-gazdasági hátterük.
• Magas az iskolai szegregáció mértéke, már fiatal korban is.
• Az általános iskolai osztályok létszáma viszonylag magas.
• A hátrányos helyzetű iskolák nagyobb nehézségekkel küzdenek a tanárok toborzásában.
• A fiatalok jelentős része nem lép tovább az oktatás magasabb szintjeire.
• Magyarországon az OECD-országok között az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók aránya.
• Emiatt a fiatalok jobban ki vannak téve az automatizáció és a technológiai változások kockázatainak.

Az OECD a szakképzésben és szakmai oktatásban (VET) is hiányosságokat emel ki. Bár nőtt azoknak a szakképzésben végzetteknek az aránya, akik felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, még több szakképzésben részt vevő diáknak kellene lehetőséget biztosítani a felsőfokú továbbtanulásra. Emellett sok végzett fiatal végül olyan munkakörben helyezkedik el, amely nem kapcsolódik közvetlenül a megszerzett képesítéséhez.

Az OECD becslése szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése évente mintegy 0,16 százalékponttal növelhetné Magyarország egy főre jutó GDP-növekedését, ami 2060-ra hozzávetőleg 6,1%-kal magasabb kibocsátást eredményezhetne. A fiatalok helyzetének javítására a felzárkóztató oktatás erősítése, jobb és egyenlőbb oktatás mellett az OECD erősebb átjárást ajánl a szakképzés és az egyetem között, valamint jobb pályaorientációt és hatékonyabb munkanélküliségi védelmet javasol a döntéshozók figyelmébe. Összességében az OECD szerint Magyarországnak a foglalkoztatás egyszerű növeléséről át kell térnie a munkaerő minőségének, befogadó jellegének és termelékenységének javítására, különös tekintettel a munkaerő-állománynak az elkövetkező évtizedekben várható jelentős csökkenésére.

Ld. bővebben: https://www.oecd.org/en/publications/oecd-economic-surveys-hungary-2026_1d93d51d-en.html