Magyarország földrajzilag politikai-gazdasági rendszerek határán, kultúrák találkozásánál és a mindezt felerősítő infrastrukturális hálózatok kereszteződésében helyezkedik el. Történelmi, nyelvi kapcsolatai korábban nagyobb kiáramlással készült, és ezzel függ össze a jelenkori migráció is. 2001 utáni időszakban olyan nemzetközileg harmonizált hazai statisztikai adatgyűjtés valósult meg, ami lehetővé tette a részletesebb folyamatelemzést e területen. A cikk a globális trendekbe illeszti a hazai szabályszerűségeket.
2011 tavaszán – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából – megvizsgáltuk, hogy milyen foglalkoztatási hatásai vannak a magyar vállalatok jelenlegi fejlesztési törekvéseinek (beruházási és innovációs erőfeszítéseinek). Eredményeinkkel elsősorban a mai magyar gazdaságpolitika időszerű feladatainak megvalósítását kívántuk segíteni. Meggyőződésünk azonban, hogy egyes fontosabb megállapításaink, s az ezek alátámasztása során szerzett módszertani tapasztalataink a közgazdasági elmélettel foglalkozók érdeklődését is felkelthetik.
A Magyar Közgazdasági Társaság 2011. szeptember végén Pécsett tartotta meg a XXIV. Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen egy önálló szekció témája volt a foglalkoztatás. Rövid beszámolónkban a szekcióülés legfontosabb gondolatait foglaljuk össze.
Európa sokasodó problémái között sajnos hangsúlyos helyet foglalnak el a nem megoldott foglalkoztatási feszültségek. A fellendülés késik, ezért – még ha sokan vitatják is – meghatározóbb szerepet kellene biztosítani az ún. nem piaci munkahelyek létrehozásának.
A kormány ambiciózus foglalkoztatáspolitikai céljai megvalósításához szükséges és indokolt lenne a helyi foglalkoztatáspolitikai aktorok bekapcsolása, hiszen helyismeretük, a térséghez való kötődésük garancia a hatékony megoldások kialakítására. Az európai gyakorlatban a helyi partnerség intézményei már kialakultak. Ezek a területi foglalkoztatási paktumok, amelyek azonban nálunk még nem váltak a munkaerőpiac meghatározó szereplőivé.
Az Eurostat adatai szerint 2010 harmadik negyedévében az Európai Unió foglalkoztatási rátája a 20-64 éves korosztályban nem érte el a 69 %-ot, a nők esetében pedig alig volt több 62 %-nál. A munkanélküliek száma 2011 februárjában meghaladta a 23 milliót, a munkanélküliségi ráta 9,5 %-ot tett ki, a fiatalok (15-24 évesek) között 21 %-ot, a hosszú távú (1 évnél régebbi) munkanélküliek aránya pedig elérte a 3,8 %-ot.