Az European Vacancy Monitor decemberi kiadványa értelmében a munkaerő-kereslet visszaesése komolyan érinti a gépkezelő, összeszerelő munkakörben dolgozókat, valamint a kézműves jellegű, továbbá az alapfokú képzettséget igénylő szakmákat, a magas képzettségű foglalkozások iránt azonban növekedett a kereslet.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) január végén közzétett globális foglalkoztatási jelentése szerint az általános bizonytalanság következtében a munkanélküliség ismét növekszik. Öt évvel a pénzügyi válság kirobbanása után a munkaerőpiacokra továbbra is a mély depresszió jellemző, a javulás kilátása nélkül.
A tanulmány a kulturális szektor foglalkoztatási sajátosságai és a kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulása közötti kapcsolatot vizsgálja. A kulturális szektorban más ágazatokhoz képest nagyobb a részmunkaidőben, vagy időszakosan foglalkoztatottak száma, meghatározó a kreativitás és az innováció szerepe, a vállalkozói szellem, valamint a nonprofit működési forma. Egy adott ország kulturális szektorának foglalkoztatottsági sajátosságai a kultúrafinanszírozás szemléletét is tükrözik.
Negatív rekord a munkanélküliség terén, szegénység és kirekesztődés, a déli és keleti régió fokozódó leszakadása - e szomorú tényeket rögzíti az EU Bizottság legfrissebb helyzetképe.
A közfoglalkoztatás minden eddigi formáját érte, éri számos jogos és kevésbé jogos kritika. Egyszer annak a munkaerőpiacra visszavezető hatását, máskor a szervezés, illetve a dolgozók igen gyenge munkateljesítményét, aztán az éhbér körüli fizetést kifogásolják. Mások a közfoglalkoztatás igen magas állami költségeit, vagy éppen a vállalandó önrész mértékét, vagy az igazgatás folytonos változását támadják. A sok támadásban a közös nevező az elmúlt húsz évben a költségesség és a perspektíva hiányának említése volt.
Az első közfoglalkoztatási programok 1933-ban a New Deal keretein belül indultak az Egyesült Államokban. A program során főleg közcélt szolgáló építkezések kezdődtek, amelyek munkalehetőséget teremtettek a Nagy Gazdasági Világválság munkanélküli tömegeinek. A programot a II. világháború során függesztették fel az Egyesült Államokban. Azóta sok formában, sok országban megjelentek és léteznek ilyen programok.
Egy félperifériás helyzetű, kis belpiacú, szegénységgel, munkanélküliséggel, eladósodással és az elmúlt évtizedben csökkenő versenyképességgel jellemezhető ország számára a válságból való kilábalás duplán nehéz, hiszen a kilábalás egyben a világgazdasági pozíció korábban elmaradt javítását is kellene, hogy szolgálja. A rövid távú célok azonban sokszor ellentmondanak a hosszabb távúaknak. A felzárkózás a versenyképesség növelését igényli az egységnyi munkaerőköltség leszorításával.