A cikk bemutatja a bérértékmódszert, ezzel megkísérel hozzájárulni a munkavállalók hiányzó reintegrációjának és az élethossziglan tartó tanulás kihívásának megoldásához. A bérértékmódszer Hollandiából, vagyis abból az országból származik, ahol uniószerte a legalacsonyabb a munkanélküliség. A projekt, amelyet az Európai Unió támogat, azzal a céllal indult, hogy megvizsgálja, mennyiben adaptálható a módszer más EU-tagállamokban (Németországban, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Magyarországon és Spanyolországban).
Az Európai Bizottság éves foglalkoztatási és szociális jelentése szerint a munkanélküliség növekedése valamelyest lassult. Ugyanakkor nem valószínű, hogy megfelelő reformok és beruházások nélkül a beinduló gazdasági növekedés a munkahelyteremtésben érdemi változást hozzon.
A gazdasági növekedés megindításának esélyéről és lehetséges forrásairól vitatkoztak néhány hete a Magyar Közgazdasági Társaság 51. vándorgyűlésének résztvevői.
Az EU-ban közel 80 millió állampolgárt érint az alacsony végzettség problémaköre, ezért a munkaügyi szolgálatok számára a velük való foglalkozás kiemelt fontosságú, bonyolult feladat.
A Munkaügyi Szemle 2013/IV. számában Fazekas Károllyal készített interjú kapcsán a szerző néhány gondolatot fogalmazott meg a gazdasági növekedésről, annak lehetőségeiről és folyamatairól.
Az Európai Tanács a 2013 júniusában jóváhagyta az Európa 2020 Stratégia végrehajtását szolgáló Nemzeti Reform Programok intézkedéseivel, s így a foglalkoztatással kapcsolatos ajánlásokat. Magyarország esetében az ajánlások az ifjúsági munkanélküliség, a közmunka, a képzés, a nők foglalkoztatása és a szegénység problémájára irányulnak.