A gazdasági növekedés megindításának esélyéről és lehetséges forrásairól vitatkoztak néhány hete a Magyar Közgazdasági Társaság 51. vándorgyűlésének résztvevői.
Az EU-ban közel 80 millió állampolgárt érint az alacsony végzettség problémaköre, ezért a munkaügyi szolgálatok számára a velük való foglalkozás kiemelt fontosságú, bonyolult feladat.
A Munkaügyi Szemle 2013/IV. számában Fazekas Károllyal készített interjú kapcsán a szerző néhány gondolatot fogalmazott meg a gazdasági növekedésről, annak lehetőségeiről és folyamatairól.
Az Európai Tanács a 2013 júniusában jóváhagyta az Európa 2020 Stratégia végrehajtását szolgáló Nemzeti Reform Programok intézkedéseivel, s így a foglalkoztatással kapcsolatos ajánlásokat. Magyarország esetében az ajánlások az ifjúsági munkanélküliség, a közmunka, a képzés, a nők foglalkoztatása és a szegénység problémájára irányulnak.
A közfoglalkoztatás új rendszere 2011. januártól működik. Az új modell lényeges eleme a közfoglalkoztatási jogviszony jogintézménye, amely több vonatkozásban eltér az aktuális munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól. A tanulmány a hazai közfoglalkoztatási rendszer kialakulásának a 2011 szeptembere és 2012 decembere közötti intézményi változásait mutatja be.
A cikk áttekinti azokat a foglalkoztatás rugalmasságát növelő, de hagyományos nézőpontból egyúttal vitatható európai kezdeményezéseket, amelyek a magán és állami munkaerő-közvetítő szervezetek együttműködésének (partnerségének) kiépítésre irányulnak.
Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A részletesebb tipizálás és elemzés érdekében a cikk első része 10 szempontot, dimenziót határozott meg arra, hogy miben kell és lehet, érdemes megkülönböztetni a foglalkoztatáspolitikai célokat és eszközöket, működtetési feltételeket. Ennek kifejtését folytatja a tanulmány befejező része.
A TÁMOP 2.3.2-es kiemelt projekt keretében az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete egy munkapiaci előrejelző rendszert fejlesztett ki, amelynek fontos része egy olyan web-alapú információs rendszer, amely az álláskeresők, pályakezdők számára közvetít releváns információkat. Az információs rendszert nemzetközi tapasztalatok és az elérhető adatok alapján fejlesztettük ki. Megkíséreltük a közvetített információkat ismert munkapiaci döntésekhez kapcsolni és az adatok számításakor az ezek kutatásakor bevált megközelítést alkalmazni.
Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknek is már jó ideje kialakult egy alapvető szakmai tipizálása (az aktív és passzív eszközök megkülönböztetése), amit megfelelő kiinduló alapnak tekint és axiómaként kezel az elmélet és a gyakorlat is.
Az European Job Mobility Bulletin legfrissebb (2012. novemberi) száma tartalmazza az EURES-portálon meghirdetett, Európa szerte legkeresettebb álláslehetőségeket.