Az Európai Bizottság szokásos éves foglalkoztatási és szociális jelentése szerint a minőségi munkahelyeket és hatékony szociális védelmet nyújtó továbbá humántőke-beruházást végző országok bizonyultak ellenállóbbnak a gazdasági válsággal szemben. (részlet)
A munkaerő-piaci adatok az utóbbi időben igen kedvezően alakultak, de ahhoz, hogy ez fenntartható, továbbfejleszthető legyen – a versenypiaci kereslet gazdasági növekedéstől függő alakulásán túl – új, második piaci kezdeményezések is kellenének. Ennek egyes elemei ma is adottak, ezeket kellene/lehetne aktív programmá szervezni. (archív)
A közmunkaprogram az Európai Bizottság szakértői értékelése szerint nem hatékony aktív foglalkoztatás politikai eszköz, és torzítja munkaerőpiac működését.
Profilozni vagy nem profilozni a regisztrált munkanélkülieket, majd szegmentálni vagy mindenkire célozni? Ez ma már nem kérdés a világ egyetlen állami munkaügyi szolgálatánál sem. Viszont a hogyanok és a miértek tekintetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Áttekintésünk célja, hogy megvilágítsuk, milyen lehetséges modellek vannak és miért élnek vagy nem élnek ezzel állami munkaügyi szervezetek.
Jó öt évvel ezelőtt a Munkaügyi Szemlében a szerző arról írt, hogy milyen fontos volt, de félbehagyott maradt a foglalkoztatáspolitika – akkori – paradigmaváltása. Akkor alapvető váltást jelentett a munkanélküliség helyett a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság előtérbe állítása, ami szükséges volt, de a megvalósítást tekintve nem elég átfogó. Azóta pedig már új paradigmák születtek, amelyek az utóbbi időszak statisztikái alapján valóban elismerésre méltó eredményeket mutatnak, de – mind a jelent, mind a jövőt illetően – felvetnek komoly kételyeket is.
Rövid összefoglaló egy nemzetközi kutatás, a SEMIG projekt eredményeiről a magyarok külföldre vándorlására vonatkozóan.
A cikkben a svéd és finn valamint érintőlegesen az osztrák munkaügyi prognózisok és monitoring elemzések módszertanáról és vizuális web-alapú megjelenítéséről esik szó.