A média és foglalkoztatáspolitikai fórumok a közelmúltban számos alkalommal foglalkoztak a hazai alacsony foglalkoztatottsággal és annak okaival. A cikkíró szerint meglehetős egyoldalúsággal. Ezért a helyzetelemezésekhez kapcsolódva a probléma más megközelítésű, más dimenziójú kérdéseit is fel kell vetni.
A hazai, egymással sok tekintetben diametrikus ellentétben álló gazdaságpolitikai iskolák és politikai erők abban egyetértenek, hogy a foglalkoztatás szintjének számottevő növelése a legfontosabb feltétele a növekedés felgyorsításának. Arra hivatkoznak, hogy a magyar foglalkoztatási ráta uniós összevetésben az egyik legalacsonyabb: a 15-64 éves korosztályban a sereghajtó között vagyunk (55,3%). Ez a konszenzus – a szerző véleménye szerint – téves elméleti alapokon nyugszik.
Szerte a világban több mint 200 millió migránst tartanak nyilván. Döntő többségük mobiltása a munkaválalással függ össze. A szerző röviden áttekinti a migráció európai jellemzőit, és bemutatja a fogadó illetve a küldő országok magatartását az egyre több társadalmi feszültséget okozó jelenséggel kapcsolatban.
A tanulmány a tudományos fokozattal rendelkező fiatal biológusok életpályájának külföldi munkavállalással, illetve hazatelepüléssel összefüggő eseményeit elemzi. Azonosítja a migráció szempontjából meghatározó életpálya alakító tényezőket, az egyes életpálya fordulópontokon jellemző döntési mechanizmusokat és leírja a tudományos munkaerőpiac működésének egyes jellegzetességeit.
Az összeállítás a válságnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását szemlélteti – elsősorban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által közzétett adatok alapján. Az éves adatok globális érvényűek, a legfrissebb (havi) adatok azonban nem teljes körűek, mutatótól függően 48-78 ország jelentései alapján készülnek. A fejlett országok adatszolgáltatása jobb, ők adják az adatszolgáltató országok kb. felét. Az adatokból látszik, hogy a munkanélküliségi nyomás 2010 első felében enyhült.