Recenzió László Gyula „A magyar foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerének 30 éve: 1990–2020” c. könyvéről, 

A Korfa 2024/4. decemberi számában a munkavállalási célból külföldre ingázó magyarok pontos számáról és összetételéről jelent meg egy informatív publikáció.

A szekcióülés előadói elemezték a versenyképességet rontó jelenségeket, így a tulajdonosi, ágazati és területi szerkezetben, a munkaerő összetételében fellehető anomáliákat, és néhány javaslatot tettek ezek mérséklésére.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének ún. szcenáriótervező-workshopok segítségével készült stratégiai előrejelzése a magyar munkaerőpiac jövőjéről.

A KSH gyorstájékozatója szerint a munkaképes korúak foglalkoztatottsága elérte a 75 százalékot. Hogyan vélekedtek e szint elérésére vonatkozó célkitűzésről a szakemberek 13 évvel ezelőtt? (archív)

Érzékeny és aktuális témáról szervezett konferenciát az MKT Munkaügyi Szakosztálya. A munkaerőimport szabályozása, a gyakorlati problémák, a vállalati HR-esek feladatai, a munkaerőpiaci hatások és a jövőbeli kilátások egyaránt megvitatásra kerültek.

A beszámoló a magyarok külföldi munkavállalása előnyeiről és hátrányairól, illetve a hazatérés ösztönzésére az Egyensúly Intézet által összeállított javaslatcsomagról folytatott sokszínű vita legfontosabb részleteit idézi fel.

A konferencia a fiatalok munkaerőpiaci integrációját, a foglalkoztatási kihívásokat és a jövőbeli kilátásokat tárgyalta, kiemelve a szakpolitikai intézkedések szerepét és hatékonyságát.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a globális munkanélküliség szerény mértékben csökken ebben az évben. A munkaerő-piaci egyenlőtlenségek azonban változatlanul fennmaradnak, különösen az alacsony jövedelmű országokban élő nőket sújtva.

Az Új Munkaügyi Szemle 2024/1. számában megjelent cikkükben a szerzők egy ritkán elemzett korcsoport, a 25-29 év közötti nem tanuló, nem dolgozó – NEET – fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkoznak. Köztük kiemelkedően magas a tartósan leszakadók aránya.