A szerző azt a kérdést teszi fel, hogy a versenyképességi és innovációs következmények szempontjából valójában milyen minőségű, hozzáadott érték előállítású munkahelyek létrehozásáról van szó az „egymillió új munkahely” célkitűzés keretében.

A publikáció Bagó Józsefnek az Észrevételek az „egymillió új munkahely” (nem) teljesüléséhez címmel megjelent vitacikkére reflektálva e vállalás hátterére és a teljesítés megtörténtére vagy elmaradására, illetve máig ható következményeire tér ki. 

A határon átnyúló ingázás európai adatainak részletes áttekintését a rendezvény előadói az Ausztriába irányuló munkaerőmozgás gyakorlati tapasztalataival és tanulságaival tették még kézzelfoghatóbbá.

A jegyzet a 2011. évi frappáns és ambiciózus célkitűzés, az „egymillió új munkahely” későbbiekben nyilvánvalóvá vált nem teljesülésének okait elemzi. 

A rendezvényen László Gyula, a PTE emeritus professzora „A magyar foglalkozáspolitika cél- és eszközrendszerének 30 éve: 1990-2020” című tanulmányát mutatta be a résztvevőknek, akik különböző nézőpontokból elgondolkodtató megjegyzéseket fűztek a kötethez.

A munkaadók és munkavállalók képviselőivel szervezett beszélgetés a munkaerőpiac 2025-re várható főbb tendenciáit, a kihívásokat járta körül, melyhez fontos háttértényezőként szolgált a 2024. év végén megkötött, három évre szóló bérmegállapodás.

A jegyzet a 2025. évi költségvetés főbb paramétereit és a 2025. évi főbb foglalkoztatási előrejelzéseket tekinti át.

Az MKT Munkaügyi szakosztálya online konferenciáján a magyar régiók munkaerőpiaca alakulásáról az MGYOSZ által készített stratégiai előrejelzést mutatták be, amelyhez szakértők fűztek kiegészítő megjegyzéseket.

Recenzió László Gyula „A magyar foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerének 30 éve: 1990–2020” c. könyvéről, 

A Korfa 2024/4. decemberi számában a munkavállalási célból külföldre ingázó magyarok pontos számáról és összetételéről jelent meg egy informatív publikáció.