Milyen előnyei és hátrányai vannak annak a koncepciónak, hogy míg korábban a munkaerő-kereslet és kínálat összhangját önálló foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiaci szervezet támogatta, mára ezt a szerepet jórészt az adópolitika vette át?
Az összeállítás áttekinti a munkavédelmi hatóság átalakulását, a szankciók változását, az ellenőrök és ellenőrzések számát, majd ezek nyomán a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedési statisztikák adatait.
Az MGYOSZ és a Vasas Szakszervezeti Szövetség részvételével öt európai országban végzett kérdőíves felmérés a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának tapasztalatait tárta fel, és közös ajánlásokat tettek a problémák enyhítésére.
A cikk szakszervezeti elnök szerzője az utóbbi 15 év foglalkoztatási folyamatai és a kapcsolódó reflexiók sajátos, elsődlegesen érdekvédelmi szempontból történő elemzésére vállalkozik.
A szerző álláspontja szerint a jelenlegi jogérvényesítési eszközök a munkabérrel összefüggő visszaélésekkel kapcsolatban korlátozottan bírnak elrettentő erővel, így büntetőjogi következmények esetleges alkalmazására tesz javaslatokat.
Az Európai Bizottság friss éves jelentése (ESDE) arra a kérdésre fókuszál, hogy a munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok bevonása hogyan segíthet ellensúlyozni a demográfiai változások munkaerőpiacot szűkítő hatásait.
Az európai fiatalság életfeltételeiről és életminőségéről készített Eurofound jelentést vitatták meg az MKT Munkaügyi Szakosztálya által szervezett konferencia előadói és résztvevői – különös tekintettel a magyarországi helyzetre.
A Közgazdász‑vándorgyűlés Munkaügyi Szakosztálya szekcióülése egyrészt a hazai iparpolitikai ambíciók tapasztalatait és gazdasági következményeit, másrészt a krónikus munkaerőhiány kezelésére használt eszközök szabályozási, munkaerőpiaci és társadalmi kérdéseit tárgyalta.
Ebben az írásban a hazai felsőoktatáspolitika elmúlt másfél évtizedének, – az uralkodó rezsim alapján mondhatnánk –, hogy a „hosszú 2010-es” évek felvételi politikájára és diplomás kibocsátásra koncentrálva jellemezzük a hazai felsőoktatás fejlődését.
A szerző azt a tételt bizonyítja az adatok részletes elemzésével, hogy nem attól sikertörténet egy foglalkoztatás, hogy nagy, hanem attól, hogy minőségi növekedést biztosít.
A szerző a szociális partnerek közötti érdemi érdekegyeztetés hasznossága mellett érvel, és konkrétan bemutatja, hogy az egykori Országos Érdekegyeztető Tanács utódjának tekintett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács erre nem alkalmas.