Az itt publikált kutatási eredmények egyrészről azt mutatják, hogy a társadalom még nem vetkőzte le a férfidominanciáját, másrészről viszont azt, hogy az emberek bizonyos hányada legitimnek tekinti egyes csoportok – akár munkaerő-piaci – alacsonyabbrendűségét. A mért arányszámok – egyes esetekben – relatív alacsonyságuk ellenére is igen-igen elgondolkodtatóak, főleg napjaink vonatkozásában, amikor sem a foglalkoztatás állapota, sem a kisebbségek helyzete nem tekinthető kielégítőnek.
A munka és a család harmonikus kapcsolatára való törekvés folyamatosan erősödik a fejlett országokban. A szociális és társadalmi előnyök mellett egyre több vállalat ismeri fel, hogy az elkötelezett, motivált és rugalmas munkaerő biztosítása a versenyképesség növelésének egyik fontos eszköze. A Munka és Család Audit eredményeképpen nő a dolgozók motivációja és munkavégzésük hatékonysága, ezáltal pedig a vállalat termelékenysége, teljesítménye emelkedik.
CSALÁD ÉS MUNKHELY
Úgy tűnik, minden fontosat leírtak már a nők munkahelyi és családi szerepének ellentmondásairól. Mind a szakirodalomban, mind a nemzetközi szervezetek jelentéseiben és ajánlásaiban, mind a tömegkommunikációban rendkívül gyakori e témakör boncolgatása. És akkor nem is beszéltünk a kifejezetten nőknek szánt magazinokról, blogokról, TV-adásokról.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi munkáltatók miképpen módosították szervezeti politikájukat a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását illetően a 2010 elején radikálisan megemelt rehabilitációs hozzájárulás mértékének hatására.
Az ombudsman jogintézménye Luxemburgban és Magyarországon hasonló elvek és szabályok mentén működik, így a luxemburgi ombudsman gyakorlata párhuzamba állítható a magyarországi alapvető jogok biztosának gyakorlatával. A luxemburgi ombudsman munkaügyi aktivitása számos praktikus haszonnal járó jogesetre világít rá. Ezek a magyarországi munkajogtudomány és a külföldön munkavállalásra készülő magyar polgárok számára is iránymutatással szolgálhatnak. Luxemburgban az ombudsmanok többnyire tapasztalt politikusok, akik korábban magas politikai tisztségeket – kormánytag, képviselő stb.
A női szerepeknek számtalan kombinációja létezik és azok életszakaszonként változnak. A témához kapcsolódva megkérdeztük, hogy milyen lépések várhatóak az illetékes minisztériumtól, és azt is, hogy nagyon különböző élethelyzetű és foglalkozású hölgyek mit gondolnak lehetőségeikről.
A tanulmány áttekintést ad a magyarországi munkáltatói szervezetek munkahelyi esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos tevékenységéről, amelyet az mtd Tanácsadói Közösség egy online kérdőíves módszerrel mért fel 2010 első felében, illetve 2008-ban. A tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek milyen indítékból foglalkoznak az esélyegyenlőséggel és sokszínűség kérdésével; mely társadalmi csoportokat hajlandóbbak befogadni; milyen intézményesített politikákkal rendelkeznek; illetve, hogy miben látják e tevékenységük továbbfejlesztésének legfőbb akadályait.
Feltehetjük az örökzöld kérdést, hogy van-e még Magyarországon megkülönböztetés a nemek közt a munkabér tekintetében, vagy már egyenjogúak vagyunk e téren? Ha van megkülönböztetés, miképpen orvosolható, vagy orvosolható-e egyáltalán?
A harmadik országból érkezett munkavállalók magyarországi integrációjának alakulása periférikus témának tűnhet. Az ezzel kapcsolatos gondok, konfliktusok messze alatta maradnak a Nyugat- és Dél-Európában tapasztalhatóknak, hazai társadalmi súlyuk nem mérhető a roma integráció hatalmas kihívásához. Mindez azonban egy folyamat kezdeti szakasza, amelyre itt az ideje felkészülni. A végiggondolás során a demográfiai fejlemények és munkaerő-piaci érdekek mellett alapvető emberi, európai értékek kell, hogy jelentsék a vezérfonalat.