Az elmúlt időszakban egyre több figyelmet kap az esélyegyenlőség témaköre, egyre több intézkedés születik támogatására. Kérdőíves kutatásom rávilágít: a fogyatékkal élők integrált foglalkoztatásának elősegítése érdekében szigorításra került kvótarendszer alkalmazása a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél nem feltétlenül tekinthető hatékony eszköznek.
Ha sérül az értékrend, keressük a vállalati ombudsmant!
A vállalkozások vezetési rendszerének, filozófiájának és kultúrájának meghatározó része az értékrend. Ennek elemei jellemzik azt, hogyan fogalmazzák meg kapcsolatukat a környezetükkel, mi és miért fontos a számukra. Alkalmazásának, érvényesülésének négy fő területe van: a tulajdonosok, az ügyfelek, a munkatársak és a társadalom.
Az MTA elnökének kezdeményezésre 2009 novemberében megalakult a Népesedési kerekasztal. Alapító nyilatkozata értelmében fel kell tárni és meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják, hogy a családok által kívánt, tervezett gyermekek valóban megszülessenek. Ebben kulcsszerepe van a család és a hivatás összhangjának. E felismeréssel összhangban a Népesedési kerekasztal létrehozta a család és munka összeegyeztetésének elősegítésével foglalkozó munkacsoportot. Jelen cikk a munkacsoport legfontosabb javaslatait foglalja össze.
Egyre több szervezet kezdi felismerni azt a szükségletet, hogy az álláskeresők tartós elhelyezkedéséhez nem elegendő a mentális és szociális segítség, illetve a munkaerő-piaci tanácsadás, hanem a másik oldallal, nevezetesen a munkáltatókkal is ki kell építeni a kapcsolatot, hogy befogadóbbá váljanak. Sikeres csak úgy lehet a közvetítői munka, ha a közvetítésben szereplő partnerek mindegyikét ismerjük.
„Semmi nem rombolja annyira az ember testét, mint a tartós tétlenség”- írja Arisztotelész. A gondolat aktualitását a jelen tanulmány is alátámasztja, amikor számba veszi a munkanélküliség következményeit, amelyeket elsősorban lélektani oldalról közelít meg. Elemzi a munkanélküliség típusait, szakaszait, a munkanélküliséget magyarázó elméleteket, valamint bemutat néhány fontosabb kutatási eredményt a témával kapcsolatban.
A tanulmány sorra veszi napjaink azon legégetőbb szociális problémáinak emberi oldalát, amelyekkel a foglalkoztatás során találkozhatunk. A munkaerő-piaci hátrányok felismerése és azok kiküszöbölése a növekedés kulcsa. A foglalkoztatás és a növekedés szervesen összekapcsolódik. A kettő elválaszthatatlanul erősíti vagy gyengíti egymást. A jogalkotó is ráébredt erre a jelenségre, ezért kodifikálta azt. A foglalkoztatás során érvényesülő – sokszor igazságtalan vagy épp racionális érvekkel megmagyarázhatatlan – hátrányok kerékkötői lehetnek a gazdaság fejlődésének.
A fogyatékkal élők foglalkoztatásának tekintetében Magyarország jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik. Az érintett szereplők sajátos céljai különbözőek ugyan, de alapvetően nem mondanak ellent egymásnak. Kutatásunk eredményei alapján kijelenthető, hogy létezik olyan piac-konform megközelítés, amely a munkába való visszatérés előmozdításával egyszerre mutat a fogyatékkal élők, a munkaadók (és az állami) célok megvalósításának irányába, és az együttműködő partneri kapcsolatok kiépítése felé.