Napjaink individualista, önmegvalósítást hangsúlyozó társadalmának talán legszembetűnőbb hozadékai azok az egyéni vállalkozások, amelyek világszerte nagyobb és nagyobb befolyást gyakorolnak egy ország gazdasági növekedésére, s közöttük mind nagyobb és sajátos szerepet játszanak a nők.
A tanulmány a miskolci cigányság munkaerő-piaci integrációját célzó kezdeményezéseket mutatja be egy 2012 tavaszán lebonyolított interjús kutatás eredményeire támaszkodva. Kiemelt kérdések, hogy a BAZ Megyei Munkaügyi Központ és a munkaerő-piaci programokkal foglalkozó civil szervezetek képzései, tréningjei, az ezekhez esetleg kapcsolódó támogatott foglalkoztatás eredményesek-e az elsődleges munkaerőpiacra kerülés és bennmaradás szempontjából, illetve hogy ezek milyen másodlagos hatásokkal bírnak.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi nagyvállalatok milyen motivációk mentén foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A döntést társadalmi, szervezeti, és egyéni szinten elemzi. A megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban számos sztereotípia él a munkaerőpiacon is, és ezeknek, valamint a rehabilitációs hozzájárulásnak fontos szerepe van a foglalkoztatás alakulásában.
A szerzők nagyvállalatok körében végeztek kutatást, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó foglalkoztatási stratégiájukat, politikájukat és gyakorlatukat, valamint ezek sikerességét. A tanulmányban bemutatják azt is, hogy a foglalkoztatás bővítésére jellemzően milyen HR eszközöket és megoldásokat alkalmaznak a vállalatok.
A Bizottság kezdeményezése az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó, 2012-2013-ra előirányzott intézkedéscsomagot tartalmaz. A fő cél a fiatalok foglalkoztatásának támogatása, különösen a képzésből középfokú végzettség nélkül kilépők és a szakképzésbe keresett szakmák tanulása céljából be-, vagy visszalépők esetében, míg a friss diplomásoknál a közösségi lépések az első munkatapasztalat megszerzésére fókuszálnak.
A cikk a munkaerőpiac női arcának megismeréséhez kíván adalékot nyújtani a munkáltatói oldal gondolkodásmódján keresztül, konkrét módszereket és a nehézségeket is bemutatva. Három nagy szervezet HR vezetőjével készített interjúból a beszélgetések jellemző részleteit idézi fel.