Egy közelmúltban közzétett uniós felmérés szerint az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dolgozik, és többségük úgy véli, hogy munkakörülményei romlottak az elmúlt öt évben. 

Az Eurobarometer 2014 márciusában közzétett felmérése szerint a bejelentetlen munka továbbra is széles körben jellemző az Európai Unióban, bár a probléma mértéke és értékelése országonként eltérő képet mutat. 

Az uniós foglalkoztatási miniszterek februárban elfogadták az ún. ifjúsági garanciával kapcsolatos ajánlást. Ez alapján a tagállamoknak munka-, gyakornoki vagy továbbképzési, tanulási lehetőséget kellene biztosítaniuk az elhelyezkedni nem tudó 25 év alatti munkanélkülieknek.

Sokat beszélünk a munkahelyi stresszről és az e témába vágó diskurzusoknak általában az a konklúziója, hogy a stressz egy káros jelenség, amivel "meg kell küzdeni", amit el kell kerülni. A kérdésekre válaszol: Juhász Tibor pszichológus, az Ergonómia szaktanácsadója.

Az alkotmányozás új kapukat nyit a magyar jogalkotás előtt. Egy ilyen reformkörnyezetben több lehetőség nyílik a meglévő hazai joganyag átgondolására, mint eddig. Az átgondolás szüksége a globális joguralmi környezetben már eddig is megvolt, de a jogtörténelmi idő most érkezett el. Az alkotmánnyal szemben elvárás, hogy – más jogok mellett – a munka, a környezetvédelem és az egészség összefüggéseit is egységes konstitucionális környezetbe ágyazza.

A HR felelős azért, hogy segítse a munkatársakat az egészség fenntartásához szükséges stressz megelőzésében, kezelésében, megszüntetésében, törődjön azzal, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyükön, kellően motiváltak és elkötelezettek legyenek. Olyan helyzet teremtésére van tehát szükség, amelynek során a munkatársak az általuk végzett munkáról, az e közben felmerült nehézségekről, stresszhelyzetekről, elakadásokról beszélni tudnak. Ezt a lehetőséget hívatott megteremteni, a ma már önálló szakterületként működő szupervízió.

A munkavédelemre vonatkozó hazai jogi szabályozás a munkavédelmi képviselő intézményének bevezetésével lehetővé tette a munkavállalóknak, hogy az egészséget nem veszélyeztető, és a biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaikat a maguk közül választott dolgozó képviselje. A felmérés azt mutatja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egy jelentős része nincs tisztában a törvényi előírásokkal, amikor elmulasztja a munkavédelmi képviselő megválasztását.

A társadalmi és gazdasági folyamatok megfigyelésének alapvető követelménye, hogy rendelkezésre álljanak a több célt szolgáló általános, kölcsönösen elfogadott, a társadalmi, gazdasági jelenségeket objektíven lefedő osztályozások és fogalmak, amelyek közös nyelvet jelentenek az adatok gyűjtésénél, feldolgozásánál, publikálásánál és felhasználásánál, valamint az adatok térbeli, időbeli összehasonlításánál, nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi vonatkozásban is.

A feketemunka egyre égetőbb probléma, amelyre felhívja a figyelmet az OECD megjelent kutatási eredménye is. A figyelem fókuszpontjában az a tény áll, hogy a nem rendezett társadalombiztosítással rendelkező munkavállalók száma eléri az 1,8 milliárd főt, azaz minden második dolgozót érint a világon. Az előrejelzés még drasztikusabb 2020-ra, amikor a feketemunka a dolgozók kétharmadát érinteni fogja. Figyelemre méltóak ezek az adatok, és súlyos következmények kapcsolódnak hozzájuk.