A cikk bemutatja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatait, és felhívja a figyelmet működésének problémáira. Magyarországon a privatizáció után, 1993-ban az állam megszüntette az üzemorvosi hálózat finanszírozását. Az 1993. évi XCIII. számú törvény a munkavédelemről, a munkáltató feladataként írja elő, hogy köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi ellátás nyújtását a munkavállaló részére. A munkáltató dönti el, hogy a közel 3 ezer szolgáltató közül kivel köt szerződést.
A témakört átfogó tanulmány a munkahelyi stressz minden olyan aspektusát felöleli, amelyet egy munkáltatónak a stresszről tudnia és ezzel kapcsolatban tennie érdemes.
Napjainkban környezetünk folyamatosan átalakul, amihez fizikailag és pszichikailag is folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Nem csoda, hogy a feszültség természetes velejárója lett mindennapjainknak. Ha nem vagyunk képesek olajozottan alkalmazkodni a ránk zúduló terhelésekhez, a tartós stressz számos egészségkárosodás kiváltója lehet. Ahhoz, hogy ne lépjük túl az egészséges stressz szintjét, célszerű felismernünk és tudatosítanunk életünk, munkahelyünk stressz forrásait, kihasználnunk önmagunk és csoportunk erőforrásait.
A HUMÁN KOCKÁZAT
A munkaviszony létesítése és fenntartása kockázattal ját mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára. A munkavállalók szempontjából a legkézenfekvőbb, és éppen ezért a legjobban feltárt és szabályozott kockázatot a munkavégzés során bekövetkező balesetek, illetve az ún. foglalkozási megbetegedések jelentik. A munkáltató felelőssége és az eljárás rendje ezekben az esetekben mindenki számára egyértelmű.
A vállalatok életében a munkatársak és a vezetők kockázatvállalása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel az emberierőforrás-gazdálkodás kockázatai komoly veszélyt jelentenek az üzleti tevékenységre, kétségessé tehetik a szervezeti célok megvalósítását. Kockázat nélkül a mindennapi életünk, a munkánk egyaránt elképzelhetetlen. Cikkünk e kockázatok feltárására irányuló kutatást mutat be.