Munkaügyi kapcsolatok

Sztrájk 2.0

Az e-könyv célja bemutatni és elemezni a munkaharc eszközeinek alkalmazását a rendszerváltás utáni Magyarországon. A kiadvány alapjául szolgáló kutatások az 1989 és 2014 között eltelt 26 évet ölelik át, de az elemzésben a szerző kitér néhány olyan kérdésre is, amelyeket a gyakorlat 2014 után vetett fel. 

Kollektív érdekérvényesítés és igazságosság

A társadalmi jelenségek értelmezésének kulturalista fordulata új eszközöket kínál a szociológia klasszikus nagy tematikáinak leírásához is. A gazdaság, politika, jog vagy a munka világában, az e nagy rendszerekben jellemző egyéni és kollektív cselekvések, értékek, szimbólumok, narrációk és értelemadási kísérletek vizsgálatával foglalkozó kutatások jobban képesek leírni a jelent, mint a szociológia objektivista hagyománya.

Mit ígér a múlt? A kollektív intézmények funkcióvesztésének gyökerei a korábbi munkajogi szabályozásban

A rendszerváltozás 80-as évekbeli előzményeivel együtt a kollektív munkajogban is gyökeres átalkulást hozott. Ezek az eredmények azóta folyamatosan erodálódnak. A szerző az 1945-től 1989-ig tartó időszak munkajogának áttekintésével igyekszik megtalálni a hiányzó szolidaritás gyökereit.

Az érdekérvényesítés lehetőségei és korlátai a hatályos munkajogi szabályozás tükrében

A cikk kritikusan elemzi a makroszintű érdekegyeztetés átalakítását, a szakszervezeti jogosultságokra és a reprezentativitásra vonatkozó szabályok változását, illetőleg a sztrájktörvény módosítását.

Munkaügyi kapcsolatok a Magyar Államvasutaknál – fehér holló a munka világában

A cikk bemutatja, hogy a MÁV hagyományaiból hogyan következik a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége, áttekinti az átlagot meghaladó szervezettség jellemzőit és a vonatkozó munkajogi szabályozás sajátosságait.

Szociálpszichológiai kérdések a szakszervezetekhez csatlakozás, a szakszervezetek iránti bizalom és a szakszervezeti mozgósítás szempontjából

A kollektív cselekvés szociálpszichológiai megközelítése révén megismerhetők a mozgalmak kialakulásának feltételeit jelentő azon strukturális körülmények, amelyek többé-kevésbé pontosan képesek meghatározni nemcsak azt, hogy miért, hanem azt is, hogy mikor csatlakoznak az emberek az érdekeiket védő mozgalmakhoz vagy szervezetekhez.

Hogyan rendezzük munkaügyi vitáinkat?

A cikk a munkaügyi vitákat vizsgálja. Arra a következtetésre jut, hogy a viták túlnyomó része különböző okok folytán nem válik nyílt vitává. Mindez összefügg azzal, hogy 2010 óta az érdekegyeztetési rendszerben fontos intézmények szűntek meg, illetve a sztrájktörvény módosítása megnehezítette a sztrájkok szervezését. Ennek következtében nem alkalmazhatóak azok a vitarendezési eljárások, amelyeket a munkajog lehetővé tesz.

A konfliktuskezeléstől az érdekegyeztetésig

Az MKT Munkaügyi Szakosztálya a konfliktuskezelés és az érdekegyeztetés alakulásának kérdéseit, továbbá a területi igazgatás alakulásának folyamatát tekintette át a Budapesti Gazdasági Egyetem Lotz termében.