Munkaügyi kapcsolatok

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszférában a munkavállalók szervezettsége jóval magasabb, mint a versenyszférában, és az sem meglepetés, hogy az öt éve befagyasztott bérek és a leépítések visszatükröződnek az elégedettségi mutatókban.
 

Ki és miért tagja egy kamarának?

A munkáltatók kétharmada jelenleg semmilyen üzleti-munkaadói szervezetnek nem tagja. Ugyanakkor napirenden van a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése. Ezért a köztestületi kamarai tagok véleményének megismerése hasznos lehet a várhatóan vitákkal kísért szabályozásban.
 
 

Tessék mondani, most akkor mennyi a keresetnövekedés?

Nem árt, ha értik is egymást azok, akik tájékoztatnak, és akik tájékozódnak a keresetek növekedéséről, csökkenéséről, akik a munka világában egyezkednek a bérekről helyileg vagy országosan, meg azok is, akik szakmai konferenciánkon vitatkoznak. Ehhez szükség van arra, hogy legyenek mindenki által nagyjában-egészében elfogadott tartalmú fogalmak és számítási szabályok.
 

Sztrájk – a mediátor szemével

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a társadalom érzékenysége a sztrájkokkal kapcsolatosan. Munkaadók és érdekvédők között is nagy vitákat kavar az a kérdés, vajon megfelelően szabályozott-e a sztrájk, ha nem, milyen kitörési pontok találhatóak, lehet-e találni olyan megoldást, amely elfogadható mind a szakszervezeteknek, mind pedig a munkáltatói érdekképviseleteknek.

Kísérlet néhány, a sztrájkokkal kapcsolatos illúzió eloszlatására

Az utóbbi években számtalan híradást lehetett olvasni-hallani arról, hogy sztrájkfenyegetés van, sztrájkok lesznek, valamint hogy rossz a sztrájktörvény, számtalan rendelkezése elavult vagy sohasem volt jó, módosításra szorul. A szakszervezetek közül többen azt hangoztatták, hogy a munkavállalók védelme egyébként is alacsony szintű, így a törvénynek a munkavállalókat kell védenie és nem szorul módosításra.

Alkalmazotti, foglalkoztatási vagy munkaügyi kapcsolatok?

 

A munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolatok szervezésének, az itt megjelenő érdekkonfliktusok feloldásának témakörében különböző fogalmak jelennek meg, néhol egymás mellett, máshol egy új fogalom elfogadtatásának szándékával. Az alapvető kérdés persze nem a név-használat, mert mindegyik fogalom annyit jelent, amit a használói mögé értenek.

Mediátorok: szerintünk. Avagy milyen tényezők állnak az MKDSZ közvetítői tevékenysége fogadtatásának hátterében?

Régóta foglalkoztatja az érintetteket, miért alacsony a külföldön népszerű módszer hazai esetszáma, a vélhetően számos kollektív munkaügyi vitában testet öltő konfliktus ellenére. Ez állt a szerző a munkaügyi mediáció eredményességét és fogadtatását vizsgáló doktori kutatásának középpontjában is. A cikkben ismerteti a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagjai észrevételeinek és az elemzés eredményeinek egy részét.