A Kiút Szakértői Központ pódiumbeszélgetésén a résztvevők arra a kérdésre igyekeztek választ adni, hogy mi a probléma a sztrájktörvénnyel a közszolgáltatások területén, s miért csökkent mára drasztikusan a sztrájkok száma, továbbá, hogy a megszaporodott tüntetések elég erősek-e a nyomásgyakorláshoz.

Az elhúzódó gazdasági válság komoly kihívás elé állítja a munkavállalók és munkáltatók képviselői, valamint a kormányok közötti párbeszédet – derül ki az Európai Bizottság ez év tavaszán közzétett jelentéséből.  

A tanulmány az üzemi megállapodások létrejötte szempontjából alapvető tényezőkről szól, a szakszervezetek szerepéről, a munkaügy kapcsolatok minőségét meghatározó intézményekről, írott és a belső munkaügyi kapcsolatokat szabályozó eljárásokról, a kommunikáció és a partnerség minőségének hatásáról az üzemi megállapodások alakulására. Az elemzés feltárja, hogy az üzemi megállapodások megkötésében a munkahelyi szakszervezet tevékenysége a meghatározó tényező.

A globális válság második, kiújuló és elhúzódó szakaszában a munkaügyi kapcsolatok terén a kollektív tárgyalások decentralizációjának felgyorsulásáról, a kollektív szerződések érvényességi körének csökkenéséről számolt be az Eurofound 2014. évi jelentése.

Az oktatás terén számos új kihívással szembesülünk naponta. A gazdasági válság és következményei, az Európai Unióban a tagországi lét, hazánk geopolitikai elhelyezkedése és annak következményei, a kitágult világ, az információk hihetetlenül felgyorsult áramlása, a „mit üzen a múlt”, újra és újra felbukkanó válaszra váró kérdések, amelyekre nem könnyű a válaszadás.

A szerző a cikket gondolatébresztőnek szánta. Nem a teljesség igényével íródott, azonban tükrözi azokat az európai szintről származó elképzeléseket, amelyek a gazdasági válságot követően, a munkaerő-piaci helyzet megváltozásának következtében hosszabb távon hatással lehetnek a munkavállalói érdekképviseletek jövőjére. A gondolkodás fő iránya a munkavállalói érdekképviseleti, és részvételi formák megújulása, átalakulási folyamata, nyitás egy differenciáltabb munkavállalói réteg felé.

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kollektív munkajog alanyai kialakult érdekvitáikat miképpen rendezhetik a törvény keretei között, a 2012. évi Mt. milyen (új?) lehetőségeket biztosít számukra egy-egy munkaharccal veszélyeztetett helyzetet megelőzően. A szerző szerint a hazai szakirodalom nem ad átfogó képet a munkaügyi viták szabályozása kapcsán, sok esetben csupán a törvény értelmezésével találkozhat az olvasó.

Óvatos öröm és reális kételyek - ez jellemzi a  szakszervezet-történész, főiskolai tanár szubjektív gondolatait a konföderációk (részleges) együttműködéséről.

Az Európai Bizottság áprilisban tette közzé a munkaügyi kapcsolatok legfrissebb fejleményeivel foglalkozó elemzését. Megállapítja, hogy a válságkezelés során gyakran kimarad a szociális párbeszéd, és a közép- és kelet-európai régió országaiban általában is gyengék és szétaprózottak a munkaügyi kapcsolatok intézményei.

A munkaügyi mediáció két fő területe: a kollektív munkaügyi viták és az egyéni munkaügyi jogviták. Jelen tanulmány ez utóbbival foglalkozik. A tanulmány a vizsgált országok közül részletesen Franciaország és Magyarország munkaügyi mediációs rendszerét elemzi. Mindezt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelve tükrében. A legfrissebb francia és magyar mediációs jogi fejlemények, valamint az irányelv implementációja külön figyelmet kapnak.