A minimálbér emeléséről folytatott tárgyalások apropóján beszélgettünk Zs. Szőke Zoltánnal, egy magyar tulajdonú szövetkezeti munkadói érdekképviselet tapasztalt vezetőjével. 

A férfiak és nők közötti bérszakadék örökzöld téma. Nem véletlen, hogy a hazai szakszervezetek is kiemelten foglalkoznak vele.

Az online beszélgetés a „láthatatlan munka”, azaz a háztartásban végzett, ezen belül kiemelten a gyermekneveléshez kapcsolódó tevékenység mérhetőségével, jellemzőivel és társadalmi-gazdasági szerepével foglalkozott.

Nem igazán értettem, amikor a nőnapi ünnepségek elmaradtak, s ha voltak, nem volt virág. Konferenciák voltak a bérről, az esélyegyenlőségről, a munkahelyi zaklatásról, ami persze helyes. Hiszen több mint száz év telt el, és a nőmunkások, ma munkavállalók követelései nem igen teljesültek. Nézzük meg hogy is kezdődött, egy kis emlékezés nem árt.

Gyermekükkel otthon maradó édesapák körében végzett kutatás eredményei kerültek bemutatásra több őszi konferencia programjában.

Az MKT Munkaügyi Szakosztálya által szervezett online konferencia előadói a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét, esélyeiket, bekapcsolódási lehetőségeiket, valamint képzettségüket elemezték a COVID-19 járvány hatásainak tükrében.

Az összeállítás szerzője gyermekük születését követően az apákat megillető, a jelenlegi szabályozás szerint öt napos pótszabadság növelése mellett érvel - nagyon szubjektíven.

A tanulmány a vidéken élő, mezőgazdasággal foglalkozó nők helyzetét elemzi és a generációváltásra való tudatos felkészülés fontosságára és módszerereire irányítja a figyelmet.

Az ENSZ 1977-ben vette fel világnapjai közé március 8-át, mint a Nemzetközi Nőnapot (International Women’s Day). A szerző óraközi szünetben egyetemi hallgatóival beszélgetett a nők esélyegyenlőségéről, a Nőnapról. Persze ismerik, virágot is vesznek, de hogy mikortól, miért is lett ez ünnep, egyikük sem tudta.

 Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet 2018-ban kiadta a legújabb Munkaerőpiaci Tükör kiadványt, amely a 2017-es statisztikai adatokra fókuszál a magyar munkaerőpiaccal kapcsolatban. A szerzők előző cikke recenzióként szolgált a kiadványhoz és felvetett több fejlesztendő pontot a nők jelenlegi munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban. Jelen dolgozat ezekre a felvetésekre keresi a megoldási javaslatokat, amelyekhez megvizsgálják a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket a nők munkakörülményeinek javítása érdekében.